Keresés

Idei (2007) augusztus 20.-ai hosszú hétvégére Tisz... Tovább »
Ilyen is ritkán van: 10-11 között terveztük, hogy ... Tovább »
Kecskemét, Bács-Kiskun megye székhelye a Kelet-Nyu... Tovább »
Nagykanizsai nevezetességek, minden amit érdemes m... Tovább »
Keszthely a Balaton környéki városok között a legr... Tovább »
Szigliget évszázadokkal ezelőtt még sziget volt, minden oldalról víz vette körül. Tulajdonosa a tatárjárást követően a bencés szerzetesrend volt, 1521-ben a Tóti Lengyel családé lett, és leányági örökösei birtokolták egészen 1945-ig.
A középkori község az avasi templom ma is látható romjának környékén, a tópart közelében alakult ki. Később lakói a vár alá húzódtak, így jellegzetes településkép alakult ki: a Várhegy oldalában a házak egymás fölé épültek sorban.
A erődítményt a pannonhalmi apátság építtette 1262-ben. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.
Szigliget legmagasabb pontja 243 méter magas, a dombok, dombcsoportok érdekes nevet kaptak: Rókarántó, Királyné szoknyája, Soponya. Kisfaludy Sándor lelkendezve írta erről a tájról: "ily szépet nem terme még a magyar vad föld és ég".
LÁTNIVALÓK
Esterházy-kastély, Alkotóház
A klasszicista kastély XIX. század elején épült. Itt kapott helyet 1953-ban az Irók Alkotóháza. A kastély közelében láthatók az uradalmi épületek is, melyek jelentős része védett műemlék.
Az épület végleges formáját 1912 után nyerte el, amikor gróf Esterházy Pál vásárolta meg a területet. Erős építészeti átalakításokkal alakították ki a mai, egységes formáját. Ennek a munkának az eredményei a teraszok, illetve az alattuk lévő helyiségek, a tornyocskák, a manzárdok, a tetőtömegek és a homlokzati kép kialakítása. Az épületben a népi barokk és a klasszicista részek jól elkülönülnek. A későbbi módosítások már az Alkotóház igényeit követték.
A védett park látogatható, az épületegyüttes kívülről megekinthető.
Szigligeti vár
A várat a pannonhalmi apátság építtette 1260 és 1262 között. A 239 m magas Várhegy tetején hosszan elnyúló, elromosodott épület helyreállítása folyamatos. Gyönyörű panoráma nyílik innen a Balatonra.
A templom mögül indulva először az alsóvárba jutunk, majd egy gyilokjárón át a rondellára. Innen meredek gyalogút vezet az alsóvárnál mintegy 20 méterrel feljebb emelkedő felsővárba. Itt volt az egykori öregtorony és várúr palotája és tornya. 1991-ben látványos munka kezdődött el a várban, teljes feltárása, helyreállítása folyamatos.
Az apátság után a várat a Lengyel család birtokolta, de közben egy évtizedig Török Bálint is volt a tulajdonosa. A XVII. századig többször átalakították. A falut ugyan elpusztította a török, de a várat nem tudta elfoglalni; viszont a császár 1702-ben elrendelte a felrobbantását. Kövei egy részéből emelték a vár alatti kúriákat és gazdasági épületeket.
Avasi templomrom
Az avasi templomrom a műút és a településre vezető út találkozásánál látható. A középkorban ezen a területen helyezkedett el a falu. Az ősi, XIII. századi templomnak a tornya maradt ránk.
Az egykori templomból megmaradt torony alul négy-, feljebb hat-, végül pedig nyolcszögletű. Valamikor mögötte állt az egyhajós, egyenes szentélyzáródású templom. A mellette lévő part menti területen volt abban az időben a rév, ahogy neve (Réhely) is mutatja.
Fekete kereszt
A Rókarántó domb oldalában számos népi építésű házat, pincét láthatunk, ezek mellett a dűlőúton továbbhaladva találjuk meg az 1802-ben állított, empire stílusú keresztet.
Hegyi kápolna
A Szentháromság, vagy más néven Szőlőhegyi kápolna a Rókarántó dombon emelték 1845 és 47 között. A klasszicista stílusú épületet szőlősgazdák adományaiból építették.
Fehérre meszelt falaival azóta jellegzetes képet ad a dombnak. A műemlékké nyilvánított Kápolnában évente egyszer, Szentháromság vasárnapján tartanak szentmisét.
Lengyel-Putheány-kúria
Az 1782-ben épült, eredetileg barokk stílusú kúriát többszöt átalakították. Külsejét Lengyel Boldizsár címere díszíti, mely a várkapu lebontásakor került ide.
Az egykori kúriát étteremmé alakították.
Óvári romok
A szabályos kúp alakú Óvár, vagy népiesen a Királyné szoknyája nevű domb tetején állt az óvár, mely valószínűleg a szigligeti vár elővára lehetett. Az ásatások során alapfalai kerültek elő.
Az építmény korát a rövid ideig tartó ásatás alkalmával előkerült néhány jellegtelen edénytöredék alapján nem lehetett meghatározni. A faragott kövekből mégis szinte biztos, hogy egy római őrtorony alapjai láthatók. A rómaiak körülbelül 400 évig uralkodtak Pannóniában, /Kr. u. 12-427./ egyik legfontosabb hadiútjuk:- a Savaria –Sopianae közötti – ezen a tájon vezetett, annak védelmére építették hatalmas quaderkövekből ezt a kis várat is. A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat s később, mikor megépült az új vár, kapta az Óvár nevet. A hegy másik neve: Öreghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legrégebbi szőlőültetvényei.
Szűz Mária neve római katolikus templom
A falu mai római katolikus temploma helyén román stílusú kis templom állt a XIII. század óta; a Szűz Mária neve tiszteletére szentelt templom mai alakjában 1725-ben épült.
A templom 1896-ban kapott alapos renoválást. A hívek lelki gondozását sokáig a sümegi ferences atyák látták el, egészen 1927-ig. A legutóbbi teljes felújítás 1985-ben történt. A szentély déli oldalához egy újabb négyszög alaprajzú sekrestye kapcsolódik. Nyugati tornya négyszögletes alaprajzú.
Szigligeti Galária
A római katolikus templom melletti nádtetős épületben működő Szigligeti Galériában rendszeresek a képzőművészeti kiállítások, a népi és iparművészeti bemutatók.
Túrák:
1. TAPOLCA (30 km oda-vissza)
Itt található Batsányi János szülőháza. A Malom-tó és környéke a város ismert, kedvelt helye. Az egykori malom ma Gabriella Szálloda. A tó mellett Batsányi szobra. Legismertebb nevezetessége a Tavasbarlang, csónakázási lehetőséggel. A kórház alatti barlangot a gyógyászatban hasznosítják.
2. SÜMEG (a táv oda-vissza 60 km)
Ismert nevezetessége a legjobb állapotban lévő magyarországi vár. Látványos rendezvények és várjátékok színhelye.
3. HÉVIZ (58 km oda-vissza)
A világ második legnagyobb kiterjedésű termáltava, felszíne 4,4 hektár. Különlegessége a vörös színű indiai tündérrózsa. A fürdő télen is látogatható.
4. TIHANY (Szigligettől 80 km-nyi táv oda-vissza)
A félsziget építészeti, vallástörténeti és természeti látnivalói miatt egyaránt kedvelt. Itt a legkeskenyebb a tó, kompjárat köti össze a déli parttal. Legnevezetesebb látnivaló a bencés apátság barokk temploma.
5. SALFÖLD (44 km oda-vissza)
A Balatonfelvidéki Nemzeti Park az őshonos magyar állatfajtákat bemutató természetvédelmi majort alakított itt ki. Számos rendezvény, lovasbemutató színhelye.
6. KESZTHELY (45 km oda-vissza)
Kiemelkedő jelentőségű műemléke a Festetics Kastély. Itt található a Helikon Könyvtár, a Helikon Kastélymúzeum, a tükörterem, ahol zenei rendezvények vannak. Gótikus temploma 1390 körül épült. A neobarokk stílusban épült Balatoni Múzeum megismerteti a látogatót a Balaton kialakulásával, növény- és állatvilágával.
Szálláshelyek Szigligeten:
http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Szigliget/
Szigliget térképe:
http://www.hungaryrooms.com/terkep/Szigliget/