RegisztrációRegisztráció
Belépés
E-mail (Felhasználó)*:
Jelszó*:

Élménybeszámolók, útleírások

Tihany

Az északi part tájképén éppúgy, mint a térképén, a... Tovább »

Kanizsai séta

Kanizsa emlékművei, kincsei, melyeket érdemes megs... Tovább »

Pécs környéke, Orfű - Abaliget

A Mecsek egyik legvonzóbb, legtöbb látnivalót kíná... Tovább »

Kirándulástippek Budapest környékén

Kimozdulnál a hétvégén, de nem tudod, merre indulj... Tovább »

Sissinek emlékét őrző városka, Gödöllő

Ha északkeletre indulunk a fővárostól, s a Duna pe... Tovább »

Élmények, beszámolók

Vissza

Tihany történelmi emlékhelyei

Tihany nemcsak a Balaton, de Magyarország gyöngyszeme is, az 1960-as évek óta hazai és külföldi turisták által tömegesen látogatott hely. Vonzereje elsõsorban az apátsághoz kapcsolódó történelmi és kulturális emlékek, valamint az egyedülálló természeti környezet ötvözve a Balaton kínálta felüdüléssel.
1. Óvár
Az Óvár nevû hegy ovális alaprajzú földsáncrendszere a bronzkor végén és a korai vaskorban épült fel. Ez a Balatonvidék legépebben fennmaradt és legnagyobb földvára. Háborús körülmények között a környék népének biztos menedékhelye, s egyben fejedelmi székhelye is volt.
 
2. Halomsírok
Az Óvár déli lejtõjén - az autóparkoló helyén és a környékén - a földvár fejedelmeinek sírjai fölé mészkõbõl és földbõl több méter magas halmot emeltek. A halomsírok egy részét az 1970-es évek elején feltárták, a hamvasztásos sírokban agyagedények cserepeit, bronz ékszermaradványokat és megszenesedett búzaszemeket találtak.
 
3. Remetetelep (Barátlakások)
Az Óvár keleti oldalában, a sziklafalban a 11-14. század között ortodox görög szertartású remeték vájták ki celláikat, kápolnájukat és ebédlõtermüket keleti típusú laura-rendszer szerint. Ez a Kárpát-medencében, sõt Közép-Európában az egyetlen, aránylag épségben maradt remetetelep, helyi neve barátlakások. A remeteteleptõl nem messze található Tihany egyetlen forrása, amit korábban Orosz kútnak, ma Ciprián-forrásnak hívnak.
 
4. Kálvária
1926-tól kezdve néhány év alatt közadakozásból épült meg az ország legszebb 20. századi kálváriája. A Krisztus kínszenvedését és keresztútját jelképezõ, feliratos és bronz dombormûves kõbõl készült stációit, sztéléit, a történelmi Magyarország vármegyéinek és szabad királyi városainak nevében állították fel. A délre lejtõ domboldal tetején épült fel Krisztus kõkeresztje, a háttérben pedig gejzirites mészkõtömbökbõl épített „hármas halom” és IV. Károly magyar király bronztáblája.
TÖRTÉNELMI EMLÉKHELYEK
A Kálvária építményeit 1960-ban leromboltatták. 1992. március 28-án ünnepélyesen elhelyezték az újjáépítendõ kálvária alapkövét. 1998-ban kezdõdtek meg a munkálatok, majd 2000. október 15-én adták át az addig elkészült új stációoszlopokat, és az ideiglenes felállított három fakeresztet. A IV. Károly Kálvária Alapítvány azóta is szívesen fogadja az adományokat.
 
5. Visszhang
A Kálvária mellett keletre fekszik. A legrégibb balatoni útikalauzban, 1848-ban azt írják, hogy a füredi vendégek Tihanyba kirándulnak visszhangot hallgatni, mert a templom fala a Visszhang-dombon gyorsan elkiáltott 15 tagú mondást is tisztán elismétli. A jeles költõk által is megénekelt tihanyi Echo az 1960-as évektõl fokozatosan gyengült, de szélmentes, csendes idõben, különösen este, mais hûségesen ismétli szavainkat.

6. A templom és környéke
A keresztény uralkodók jogszokásának megfelelõen 1055-ben I. András király monostort és családi temetkezõhelyet alapított Tihanyban. A monostori élet az 1500-as évek közepén szûnt meg, mivel a monostor helyén a törökök elleni védekezésül végvárat építettek, amit a törökök soha nem foglaltak el. A kuruc idõkben lerombolt
vár helyérõl, alaprajzáról részletes leírás nincs, a Visszhang-domb és a templom közötti sétány õrzi Pisky István várkapitány nevét. A monostor és az apátsági birtokok 1716-ban kerültek a Pannonhalmi Fõapátsághoz, a mai monostor együttes építése 1754-re fejezõdött be. A Pisky sétányról megcsodálható a Balaton legszebb kikötõje, a Káli Nagy Dezsõ tervei által 1909-1911 között épült karcsú ívû móló.

7. Nyársas-hegy
Az egykori középkori vár alatt levõ Nyársas-hegy nevét onnan kapta, hogy a vár katonái itt húzták karóba – nyársalták fel – a magyar lányokat rabló, parasztokat sanyargató törököket.
8. Akasztó-domb
A hegy neve onnan ered, hogy Zsigmond király 1714-ben pallosjogot adományozott az apátságnak gonosztevõk elfogására, elítélésére és kivégeztetésére. A bitófát ezen a helyen állították fel. Az Akasztó-dombhoz kötõdik a csak Tihanyban ûzött halfogási mód a „látott hal”, a garda halászata. A hegytetõrõl a halászkompánia egy-egy tagja, a „hegyen-járó” figyelte a gardacsapat vonulását, s jelzéseivel innen irányította a vizen várakozó hálóvetésre kész társait.

9. Újlaki templomrom
A félsziget déli csúcsánál, révhez közeli egykori révészfaluemlékét õrzi a templomrom, az egyenes záródású szentély fala ma is áll.

10. Apáti templomrom
A Tihanyi-félszigeten hajdan három településbõl a kettõ Árpád-kori község – Újlak és Apáti – a török idõkben elpusztult, helyüket és emléküket egy-egy templomrom õrzi. Az apáti templomrom a félsziget északi bejáratánál található, a 12-13. században épült, felújított állapotban megtekinthetõ.
Szállásinformációk: 
http://www.hungaryrooms.com/szallasok/tihany
Vissza
Partnerek | Linkajánló | Szállások | Akciós, wellness ajánlatok | Élmények, beszámolók
© 2007 www.hungaryrooms.com