Gyenesdiás, az üdülőfalu

Gyenesdiás egyik kivételes adottsága, hogy a hegyvidék és a Balaton szinte a község szívében találkozik. Turistautak kiinduló és célpontja a községet övező erdők egyik tisztása, a Nagymező, ahol erdei tornapálya, szalonnasütő helyek, pihenőpadok, focipálya várja az ideérkezőket, a kikapcsolódni vágyókat. Az innen megközelíthető kilátóhelyekről kiváló panoráma nyílik a Keszthelyi-öbölre, ill. a hegység völgyeire. Megtekintésre ajánlott az egykori kőbánya, mely ma védett dolomitbánya, továbbá a Vadlánlik, a szél vájta barlang, mely ritka természeti képződmény.

A lágy vizű Balaton évszázadokon át lehetőséget adott a halászat ősi mesterségének, manapság pedig a fürdés, horgászat és a vitorlázás kedvelőinek nyújt felejthetetlen élményt.

Természeti értékek

Változatos erdők, növények, kilátótornyok, pihenőhelyek teszik vonzóvá a környéket a kirándulóknak. A kikapcsolódást, a nyugalmat keresők ellátogathatnak a Nagymezőre is, ahol pihenő, játszótér, szalonnasütő és továbbá egy erdei tornapálya várja az ideérkezőket.

Nagymező - Festetics kilátó - erdei tornapálya

A terület legmélyebb pontja (Nagymező) a tenger szintje felett 180 méterre, a legmagasabb kiemelkedés (Festetics kilátó) 235 m magassági pontban helyezkedik el a Keszthelyi-hegység délnyugati oldalán, a Balatontól 2,5 km-re.
A Nagymező nemcsak Gyenesdiás, hanem a Keszthelyi-hegység egyik legkedveltebb kirándulóhelye, ahol kiépített szalonnasütőhelyek, asztalok, - padok, focipálya, esőbeálló várja a kirándulókat, természetbe vágyókat.
A Nagymező nyugati oldalán gyalogösvényeken juthatunk fel a Kerek-hegy legmagasabb pontjára, amelyen háromszintes kilátótorony emelkedik. A 2000-ben újraépített Festetics kilátóból gyönyörű körpanoráma nyílik a Keszthelyi-öböltől a hullámos felszínű kisebb-nagyobb völgyek szabdalta hegyhátakig. A Nagymezőről indul a 2001-ben felújított erdei tornapálya is, amely sportrendezvények helyszíne. Az 1300 m hosszú, 16 állomásból álló tornapálya várja a "kicsiket és nagyokat" egyaránt.

Vadlánlik

A Ló-hegycsoport egyik oldalában kis barlangnyílás húzódik meg, amelyet a környékbeliek évszázadok óta egyetemlegesen Vadlánliknak neveznek. Nem más ez, mint egy emberkéz által kibővített széleróziós kőfülke. A századforduló táján a helybéliek titkos pálinkafőző helyként használták. A Nagymező felé haladva a Tücsökdomb aljában lévő feldiási csordakútig együtt haladó S és K+ jelzések közül, ha a sárgát választjuk, akkor egy meredeken emelkedő, vízmosásos úton juthatunk el ehhez a kőfülkéhez, de inkább emberkéz bővítette sziklaodúhoz. A dombot több, mint 70 éves fekete fenyves fedi.

Az akkor még Keszthelyhez tartozó gyenesi szőlőhegy lakói már 1807-benelhatározták, hogy Isten tiszteletére kápolnát emelnek. Ekkor bontották el a Faludi Szent Erzsébet templom még álló romjait. Az építéshezazonban nem járult hozzá a község akkori földbirtokosa gróf Festetics György, ezért a köveket a község polgárai eladták, árát kamatra eltették. A gróf halála után fiához, Festetics Lászlóhoz fordultak, aki nemcsak megengedte a kápolna építését, hanem építési anyaggal is támogatta azt, ehhez területet is adott. Az egyházi tárgyakat és a templom összes felszerelését a gróf neje, a hercegnő és lánya Ilona grófnő készítették. A klasszicista stílusú templom másfél év alatt elkészült, 1826-ban Szent Ilona tiszteletére szentelték, ezzel állítva emléket László gróf Ilona lányának is. A félköríves szentélyea hajóval egyező szélességű. Kétoszlopos kapuzata fölött timpanon és kis torony látható. A kereszt a felszentelést követő évben került a toronyra.Az országban ez az egyetlen Szent Ilona templom.

Diási Havas Boldogasszony templom

A Havas Boldogasszonynak szentelt kápolnát 1894 okt. 14-én építették egy korábban ott állott kápolna helyére Radits Ákos budapesti műépítész tervei alapján. Az építési költségek nagyobb részét Dornyai Mihály hagyatékából fedezték. Az építési anyagok egy részét Festetics Tasziló gróf adta, míg a felszerelés költségeit Diás lakói fedezték. Az olasz reneszánsz stílusú, polikrom oltár Runggaldier József tiroli szobrász alkotása. (1914) Darnay (Dornyai) pince (Műemlék fabordás pince, magántulajdonban) A XVII. századból megmaradt boronapince a népi építészet eredeti, tipikus darabja. Mestergerendájában olvasható az 1644-es évszám. Amíg a faizás (fa szedése az erdőről) lehetséges volt, addig a vastag tölgyfákból faragott gerendákból építették a pincéket. 1800-ban azonban megtiltották, hogy a pincék ilyen módon való építésével az erdőkben kárt okozzanak, helyette más módszert ajánlottak (vályog, vesszőfonat). Sajnos hasonló pincéből mára alig maradt.

Mária szobor – Patrona Hungariae

 A 71-es főút fölé magasodó dombon (ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a Keszthelyi-öbölre), fokozottan védett természetvédelmi területen áll a Patrona Hungariae szobor, amelyet 1990-ben szenteltek fel. Boldogfai Farkas Sándor alkotása Magyarország utolsó királynéjának, IV. Károly feleségének, Zitának emlékét is őrzi.

Pásztorház, Régészeti gyűjtemény

Korábban tipikus, népi építészeti emlék. A XIX. század közepén épült, mint a község csordásának szolgálati lakása. Az Önkormányzat tulajdona, első részében utazási iroda működik, hátsó részében régészeti-helytörténeti gyűjtemény van kiállítva.

Vitéz kereszt

A Vitéz keresztet Vitéz János és felesége Ságvári Anna állíttatta 1807-ben. Érdekessége, hogy felállításának évszáma rejtjeles formában van feltüntetve, azaz a latin szövegben rejlő római számok összeadásával kapjuk meg az 1807-et. A község területén több – további 16 db – kereszt található.

 Szálláshelyek Gyenesdiáson:

 http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Gyenesdiás/

 Gyenesdiás térképe:

 http://www.hungaryrooms.com/terkep/Gyenesdiás/