Keresés

Újra itthon. Sajnos nagyon gyorsan eltelt ez a 8 n... Tovább »
A település a színes népviseletükkel, népművészetü... Tovább »
A cím kissé talán elgondolkodtató hisz mi alapján ... Tovább »
Ha északkeletre indulunk a fővárostól, s a Duna pe... Tovább »
Budakeszi nevében az egyik honfoglaló magyar törzs, a Keszi nevét viseli, míg a Buda a régióhoz való tartozást jelzi. A település első okleveles említése 1327-ből származik.
A település a Budai vár, Zsámbék, Székesfehérvár, Tinnye útvonalak kereszteződésében fekszik. Esztergom irányába is ezen az úton közlekedtek, hogy a Visegrád felé vezető úton fizetendő vámokat kikerüljék.
A XIX. század végén Budakeszi területe a ma Budapesthez tartozó Normafa, Zugliget és a János kórház határáig terjedt. A második világháború végéig jellegzetes német községből 1946-ban kitelepítették a sváb lakosok nagyobb részét. Helyükre zömmel felvidéki magyarokat hoztak, de a település német, Wudigess neve máig megmaradt.
Számos művész, tudós költözött ki Budakeszire a fővárosból - többek között Erkel Ferenc zeneszerző, de itt töltötte utolsó éveit Mezei Mária (1909-1983) színművésznő is, akinek nevét viseli a városban októberben rendezett művészeti napok sorozata. Budakeszi ma Budapest egyik "alvóvárosa".
LÁTNIVALÓK
Budakeszi Vadaspark
A vadasparkot 1979-ben hozták létre az egykori pihenőerdő 390 ha-os területén. A vadon élő állatok természetes élőhelyeiken figyelhetők meg.
Szakszerűen kijelölt sétautakról, magaslesekről láthatók az emberekhez szelídülő vadak: szarvasok, őzek, vaddisznók, és kisebb-nagyobb ragadozók is. A karámokban sokféle vad közelről is megcsodálható, ez esetben a rátalálás kalandja elmarad. A vadaspark kerekes székkel is látogatható
Angyalok királynéja római katolikus templom
Budakeszi határában erdős tisztáson áll a romjaiból újjáépített makkosmáriai római katolikus templom, ami ismert búcsújáró hely.
1731-ben Traub János budakeszi legény csodás gyógyulása után hálából Mária-képet csináltatott, majd azt látomása helyén egy tölgyfára helyezte. A népszerűvé vált zarándokhelyen 1768-ban szentelték fel a trinitáriusok kolostorát, mely az óbudai kiscelli trinitárius kolostorhoz tartozott. A rend feloszlatása után a templom is pusztulásnak indult, csak 1938-1947 között állították helyre. A templom homlokzatán szobrok és emléktáblák láthatók. Kedvelt túrakiinduló és érkezési célpont, szépen berendezett parkerdőben helyezkedik el. A templom és a zarándokház jelenleg a domonkos rend kezelésében van.
Templomrom
A római katolikus templom udvarában 1997-ben végzett ásatások során a település nagyságához képest jelentős méretű középkori templom falcsonkjaira bukkantak, amit romkertként mutatnak be.
A régészeti kutatások során felszínre került a román kori templomalapozás a téglalap alakú hajóval, amelyet a későbbiek során nyugat felől kibővítettek. A XV. században a román kori templomot lebontva bővítették a templomhajót. E falakhoz épült észak felől a gótikus sekrestye, amelynek falába vadászjelenetes római kori sírkövet és római kori oltárkövet is beépítettek. A középkor folyamán a templomot és a templom körüli temetőt kerítőfallal vették körül.
Az ásatás során a mai templom korábbi barokk sekrestyéjének falmaradványa is napvilágra került.
Himnusz-szobor
Kölcsey Ferenc költeményét, a magyar nemzeti Himnuszt idéző, 2006 májusában felavatott alkotást V. Majzik Mária Magyar Örökség-díjas képzőművész készítette.
A márványból, mészkőből és bronzból készült szoborkompozíció közepén egy istenalak látható, ezt veszi körül sugaras alakban a vers szövege. A 4 méter magas domborművet 9 méteres magasságban 21 harang egészíti ki, amelyeken ünnepnapokon a Himnusz szólal meg, vasárnaponként délben pedig a déli harangszó.
Az emlékmű elkészítéséhez szükséges pénzt adományokból gyűjtötték össze.
Kúriák, parasztházak
A Fő utcával párhuzamos utcák számos igényes barokk, klasszicista polgárházat, illetve parasztházat rejtenek. Különösen érdemes a Virágvölgy, illetve a Jókai utcában sétálni.
A parasztházak egy részét a századfordulón hegyvidéki fatornáccal, oromdísszel látták el. Még a Fő utcán érdemes megnézni a 187. szám alatti, 1838-ban klasszicista stílusban épült házat. A Jókai utca szép, igaz átalakított műemléke a 12. szám alatti barokk ház 1776-ból.Ugyancsak a Jókai, illetve a Virágvölgy utcában épültek a XIX. században az egykori borpincék, polgárházak.
Szálláshelyek Budakeszin:
http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Budakeszi/
Budakeszi térképe: