Keresés
Belépés
Élménybeszámolók, útleírások
Kalandpark Pécsett
Március közepén voltunk a Mecsextrém Parkban, ami ... Tovább »
Tata és nevezetességei
Tata számos építészeti műemléket - várat, kastélyt... Tovább »
A civis város
2005 tavaszán jártunk Debrecenben, nem direkt oda ... Tovább »
Gödöllő története
Első okleveles említése 1349-ből ismeretes, mely s... Tovább »
Élmények, beszámolók
Budapest látnivalói
Lánchíd, Halászbástya, Királyi Palota, Várnegyed és Várhegy, Orszégház, Hősök tere, Szent Gellért-szobor...
Várnegyed és Várhegy I., kerület (Buda) A világörökség része. Kedvező adottságai miatt már a XIII. században lakták, IV. Béla király a tatárjárás után várat építtetett ide, s áthelyezte a székhelyét is. A Várnegyed a Várhegyen 180 m magasságban fekszik a tengerszint felett. Mintegy másfél km hosszú és helyenként fél km széles. Három temploma, öt múzeuma, több történelmi jelentőségű épülete, emlékműve, utcája, tere van, valamint egy színház, négy szálloda és számos hangulatos étterem, kávézó, művészeti galéria, ajándékbolt fogadja még a látogatókat területén. A Halászbástyáról és a Nemzeti Galéria előtti sétálóról fenséges panoráma tárul a kiránduló elé. Királyi PalotaI., kerület Várnegyed Az ország egyik szimbóluma, amely a XIII–XX. század között végig háborúk, hódítások kereszttüzében állt. Lakták a törökök, Habsburgok, háromszor pusztult el, majd épült újjá az adott kor megfelelő építészeti stílusában. Mai, végleges klasszicista formáját a II. világháború után nyerte el. Épületében kapott helyet a Magyar Nemzeti Galéria, a Budapesti Történeti Múzeum és az Országos Széchényi Könyvtár. Halászbástya I., Szentháromság tér A Mátyás-templom szomszédságában álló viszonylag fiatal épület. Schulek Frigyes tervei alapján 1895-ben kezdték építeni a középkori halpiac és a halászok céhe által védett falak helyére, innen ered a neve. A neoromán stílusú építmény csupán díszítő szerepet tölt be, a kirándulók a pesti panoráma kedvéért látogatják. OrszágházV., Kossuth tér 1–3. www.parlament.huLátogatás: mindennap negyedóránként indítanak min. 5 fős csoportokat (hétköznap 8–18h között, szombaton 8–16h között, vasárnap 8–14h között), gyülekezés a 10. kapu előtt. Idegen nyelvű vezetés naponta: angolul 10h, 12h, 14h; németül 11h, 15h; franciául 14h; héberül 10.30h, 13.30h; oroszul 15 (vasárnap 11)h; olaszul és spanyolul 11.30h, 16h Európai Uniós polgároknak ingyenesAz ország legnagyobb épülete, az országgyűlés állandó helyszíne a Duna partján emelkedik, bejárata a Kossuth térre néz. A neogótikus épületegyüttest 1884–1904 között építették Steindl Imre tervei szerint. A 691 helyiségből álló építmény hossza 268 m, kupolájának magassága 96 m. A díszlépcsőházat Lotz Károly falfestményei és Kiss György szobrai díszítik. Az elnöki irodából nyíló Munkácsy-terem a Parlament legjelentősebb műtárgyának, Munkácsy Mihály Honfoglalás című festményének az otthona. 2000 óta az Országházban tekintheti meg a közönség a magyar koronázási jelvényeket: Szent István koronáját, a jogart, az országalmát, a reneszánsz kori kardot. Hősök tereXIV., Városliget A Városliget bejáratánál terül el a főváros leglátványosabb tere. Az Andrássy út felől érkezőt messziről fogadja a Millenniumi emlékmű 36 m magas középső oszlopa, melyen Gabriel arkangyal a Szent Koronát és az apostoli kettős keresztet tartja. Az oszlopot balról és jobbról negyedköríves kolonnád fogja közre. A kolonnád oszlopai között a magyar történelem nagyjainak szobrai sorakoznak, sarokpilléreit jelképes szoborcsoportok (munka, jólét, tudás, dicsőség, béke) díszítik. Az emlékmű előtt az Ismeretlen Katona sírjánál teheti tiszteletét a látogató. A Hősök terének csodálatos architektúráját az emlékmű jobb, illetve bal oldalán a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum impozáns épületei dicsérik. Szabadság-szoborXI., GellérthegyA 14 m magas szobrot, amely a kor kiváló építészének, Kisfaludy Strobl Zsigmondnak a munkája, 1947-ben emelték az ország felszabadításának emlékére. S bár a háborút követő időszak egyben a szovjet uralom kezdete is volt, a rendszerváltás után a Gellért-hegyen álló szobrot mégsem bontották le, annyira egybeforrt a város panorámájával. A pálmaágat tartó nőalak lábánál kétmásik szobrot találni: az egyik a haladás, a másik a gonosszal való harc allegóriája. Szent Gellért-szoborXI., Gellérthegy A Gellérthegy déli oldalán, az Erzsébet híddal szemben emelkedik a XI. században mártírhalált halt Gellért püspök szobra. A monda szerint erről a helyről taszították a pogányok a hittérítő püspököt szögekkel kivert hordóba zárva a Dunába. A szobor szépségét kiemeli a mögötte félkörívben húzódó oszlopsor és a hegyből fakadó természetes forrás, mely a szobor alatt vízeséssé fejlődik. Magyar Tudományos AkadémiaV., Roosevelt tér 9. A Roosevelt tér legrégibb és legjelentősebb épülete. Tökéletes neoreneszánsz formáját Stüler berlini építész tervei szerint építették 1862–1864 között. Az Akadémia épületében a hivatali szobákon kívül a koncerteknek is helyet adó pompázatos, Lotz Károly képeivel ékesített díszterem, valamint előadó- és üléstermek, s nagy értékű tudományos könyvtár található. Impozáns előcsarnokának csakúgy, mint főhomlokzatának allegórikus szobrai Izsó Miklós és Wolf Emil műalkotásai. Magyar Állami OperaházVI., Andrássy út 22. www.opera.huLátogatás: mindennap 15 és 16 órakor Idegen nyelvű vezetés naponta angol, német, olasz, spanyol és francia nyelvekenEurópai mércével mérve korának egyik leginpozánsabb operaházaként nyílt meg 1884-ben. Klasszicista és neoreneszánsz formáit a XIX. Század legnagyobb magyar építésze, Ybl Miklós tervezte. Pompázatos előcsarnoka, elegáns főlépcsőháza és patkó alalkú nézőtere idegenforgalmi látványosság. Fenállása alatt olyan világhírességek voltak vendégkarmesterei, mint Gustav Mahler és Otto Klemperer. Magyar Állami Földtani IntézetXIV., Stefánia út 14. A város egyik legszebb, szecessziós épülete. Lechner Ödön tervei szerint épült 1899-ben. Világoskék kerámia teteje és kék Zsolnay-kerámia díszítése jól harmonizál a sárga-barna homlokzattal. Középső csúcsos tetején földgömböt tartó három figura figyelhető meg. Az intézetben kő- és ásványkiállítást bemutató múzeum működik. Központi vásárcsarnokIX., Fővám körút 1–3. A főváros vásárcsarnokai közül a legnagyobb, s egyben a legszebb is. 1890-ben épült Pecz Samu tervei szerint. Az 1994-es újjáépítés óta az egyik legnépszerűbb, leglátogatottabb bevásárlóhely a turisták körében. Szomszédságában, a Szabadság híd pesti hídfőjénél áll a Budapesti Corvinus Egyetem méltóságteljes épülete. Gresham PalotaV., Roosevelt tér 5–6.A szecessziós épület a londoni Gresham biztosítótársaság megbízásából épült 1907-ben Vágó József és László testvérpár, valamint Quittner Zsigmond tervei alapján. Korának legmodernebb luxusapartmanjai, irodái kaptak az épületben helyet. A palota számos kőszobra közt, a homlokzat tetején található Sir Thomas Greshamnek, a londoni tőzsde alapítójának domborműve. Itt nyílt meg 2004-ben a főváros legdrágább luxusszállodája (Four Seasons). Westend városrész a Nyugati pályaudvar mellettVI., Váci útAz Európában is egyedülálló, Gustave Eiffel tervezte Nyugati pályaudvar, amely Budapest egyik legrangosabb műemléke, 1999 végén Westend City Center néven lenyűgöző méretű modern épületegyüttest „kapott” szomszédjául. A városképet nagymértékben formáló komplexumban 14 termes mozi, irodaház, valamint hatvanezer négyzetméteres bevásárlóközpont (előterében vízeséssel) fogadja az érkezőket. A megakomplexum Váci útra néző részében kapott helyet a Hilton-lánc legújabb budapesti szállodája, a 200 szobás Hilton Budapest Westend. Szabadság térV., Szabadság térA város egyik leginpozánsabb terét szebbnél szebb épületek fogják közre. A Magyar Nemzeti Bank gazdagon díszített falaira a szemközti Televíziószékház (volt Tőzsdepalota) elkektikus-szecessziós épülete tekint. Mindkettő 1905-ben épült Alpár Ignác tervei szerint. Nem kisebb figyelmet érdemel az 1899–1901 között épült Amerikai Nagykövetség épülete. A tér északi oldalán áll város 1945-ös ostromában elesett szovjet katonák emlékműve, az egyetlen kommunista emlékmű, amelyet nem mozdítottak el helyéről a rendszerváltás óta. Ha az Aulich utcán indulunk tovább, a Batthyány-örökmécseshez jutunk: 1849-ben (a levert szabadságharc után) ezen a helyen végezték ki az első felelős Magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost. Ha pedig a Vécsey utcán sétálunk a Kossuth Lajos tér felé, a Vértanúk terén keresztül vezet az út. Itt Nagy Imre, az 1956-os forradalom kivégzett miniszterelnökének szobra hívja magára a figyelmet. MOM ParkXII., Alkotás utca A 2001 szeptemberében felavatott hatalmas területű lakópark, bevásárló- és szórakoztató-központ arról kapta a nevét, hogy korábban a világhírű Magyar Optikai Művek gyárépületei álltak itt. Erre ma már csak a Csörsz utca sarkán álló, szocialista realista stílusban ifj. Dávid Károly tervei szerint épült egykori MOM kultúrház emlékeztet. A park tervezői, Puhl Antal és Noll Tamás, a klasszikus modern Magyar építészet legjobb hagyományait követték. Művészetek PalotájaIX., Komor Marcell utca 1. A főváros legújabb koncertterme, a Nemzeti Hangversenyterem, valamint a Ludwig Múzeum és a Nemzeti Táncszínház új rezidenciája a Lágymányosi híd és a Nemzeti Színház közé épített modern kulturális komplexumban, a Művészetek Palotájában kapott helyet. A 2005 márciusában átadott intézményben máris olyan világhírű zenekarok és társulatok fordultak meg, mint a Chicagói Szimfonikusok, a londoni Szt. Martin-in-the-Fields Együttes, vagy a Nederland Dance Theater. A Ludwig Múzeum állandó kiállításán Piccassót, Warholt és a legnagyobb kortárs magyar művészek műveit találjuk. A palota lenyűgöző méretét bárki belülről is megszemlélheti, CD-boltot, hangulatos ajándék- és könyvesboltot, éttermet és kávézót is talál. Francia IntézetI., Fő utca 17. A budapesti kortárs épületek között előkelő helyet foglal el az 1992-ben George Maurios tervei szerint felépült kultúrcentrum. Bár tömege illeszkedik a Duna-parti házsor képébe, az épület részletei radikálisan modernek. Érdekessége, hogy a szomszéd ház belső udvarához üvegfallal csatlakozik, így a büfében ülve egy tipikus budapesti körfolyosós bérház mindennapi élete tárul elénk. Erzsébet hídÉpítésének évében (1903) a világ leghosszabb függőhídjának számított, s ezt a rekordot egészen 1926-ig tartotta. Ferenc József császár felesége, a magyarok körében igen népszerű Erzsébet királyné volt a híd névadója. 1945-ben a németek felrobbantották. Mai végleges formáját 1964-ben kapta Sávoly Pál tervei szerint. Szabadság híd Eredeti neve Ferenc József híd volt, 1899-ben épült, s 1945-ben a budapesti hidak lerombolása után ezt építették újjá elsőnek (1946), mivel a legkisebb kárt ez a híd szenvedte. Újjáépítése során az összes díszítőmotívumát megtartották: turulmadarak, királyi címer stb. LánchídA főváros első, műemlék hídjának esti díszkivilágítása, háttérben a Budai Várral lélegzetállító látvány, sok turistát csalogatott már Budapestre. Gróf Széchenyi István felkérésére a csupán névrokon William Tierney Clark tervező és Adam Clark kivitelező munkálatai során épült fel a híd 1839–1849 között. A világháborús pusztításokat ez a dunai híd sem élte túl, 1949-ben, készítésének 100. évfordulóján építették újjá.