Gyula és látnivalói

Színházi előadásokat 1964-ben játszottak először a vár kiváló akusztikájú, zárt udvarán, s azóta a Gyulai Várszínház előkelő helyet foglal el a nyári rendezvények sorában. A vár mellett további nevezetes műemlék a miklósvári  román ortodox templom, a ferences romkert, valamint az egykoro vármegyeháza épülete.
Gyula város nevéhez gasztronómiai különlegesség is kapcsolódik: a híres gyulai kolbászt helyi hentesmesterek fejlesztették ki a XX. század elején.

Településtörténet

Az emberi élet nyomai a csiszolt kőkorszaktól kimutathatók a környéken. A település 1332-ben már Gyula néven szerepelt. A város nevét az egyik magyarázat szerint Gyula nevű földesuráról kaphatta, mások szerint a honfoglaló törzsek katonai vezetőjének a tisztségneve rejtőzik mögötte.

A település a XIV. század folyamán vált a terület központjává. 1403-ban a nagyhatalmú Maróti János macsói bán kapta meg a birtokot, az ő idejében épült a földesúri vár. A város 1419-ben már mezővárosként szerepelt.

Az uradalom 1476-ban visszaszállt a királyra, és Mátyás király 1482-ben fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A főispáni, alispáni és szolgabírói tisztséget a gyulai várhoz kapcsolta, ezzel Gyulát véglegesen a vármegye székhelyévé tette. Mátyás kora és a XVI. század első fele a középkori Gyula fénypontja volt. Közel állt ahhoz, hogy megkapja a szabad királyi városi rangot. Mintegy 3000 lakos élt a városban. A lakosság 28%-át erős iparos és kereskedő réteg alkotta, 21 iparágat műveltek, s az iparosok 12 céhbe tömörültek. Olyan kivételes mesterségek is voltak mint ötvös, harangöntő és puskaműves.

A török megjelenése azonban bizonytalanná tette a város helyzetét. Temesvár és Szolnok elfoglalása után a vár jelentősége megnőtt, és 1552-ben birtokcsere révén királyi kézre került, így királyi várként kapcsolódott a magyar végvárrendszerbe. Hódító Szulejmán szultán seregeinek azonban nem tudtak ellenállni, 1566-tól 1695-ig török iga alatt volt a város. Ezután a vár hadászati jelentősége megszűnt, a kincstár leromboltatta a várfalakat, betömette az árkokat. Szerencsére a munkákat abbahagyták, így a vár egy része, a belső vár, a rondella és a huszártorony megmaradt.

A visszafoglalt területeket az udvari kincstár igazgatta, de 1720-ban Békés megye négyötöd részét az egykori udvari hadiszállító, Harruckern János György kapta meg hűséges szolgálata jutalmaként. A lakosság megmaradt része visszatelepült, a vár körül románoknak jelöltek ki szállást. Jelenleg is mintegy 2500 fő a román nemzetiségű lakosság száma Gyulán. A város nyugati oldalán németeket telepített le az új földesúr. A XVIII. században készültek az első ma is meglévő középületek.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megyei központja volt Gyula. A szabadságharc végén a szomorú vég is itt következett be: a honvédtiszteket Gyulára hozták, s lefegyverzésük napján, augusztus 23-án átadták az osztrákoknak, köztük az aradi tizenhárom vértanú közül kilencet, egyes források szerint tízet. Táncsics Mihály 1849-ben Gyulán talált menedéket, Jókai 1849. augusztus 13-án ide menekült, s itt találkozott feleségével, Laborfalvy Rózával, aki már hosszabb idő óta az Erkel családnál várta férje érkezését.

A szabadságharcot követő osztrák abszolutizmus két maradandó alkotása Német-Gyula és Magyar-Gyula egyesítése 1857-ben, és az 1855-i pusztító árvíz után a Fehér-Köröst kivezetése a városból, mintegy 20 kilométernyi új medret ásva a Fehér- és a Kettős-Körösnek. A régi Fehér-Körös ma Élővíz-csatorna néven folydogál a városon át.

Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc megyei központja volt Gyula. A szabadságharc végén a szomorú vég is itt következett be: a honvédtiszteket Gyulára hozták, s lefegyverzésük napján, augusztus 23-án átadták az osztrákoknak, köztük az aradi tizenhárom vértanú közül kilencet, egyes források szerint tízet. Táncsics Mihály 1849-ben Gyulán talált menedéket, Jókai 1849. augusztus 13-án ide menekült, s itt találkozott feleségével, Laborfalvy Rózával, aki már hosszabb idő óta az Erkel családnál várta férje érkezését.

A szabadságharcot követő osztrák abszolutizmus két maradandó alkotása Német-Gyula és Magyar-Gyula egyesítése 1857-ben, és az 1855-i pusztító árvíz után a Fehér-Köröst kivezetése a városból, mintegy 20 kilométernyi új medret ásva a Fehér- és a Kettős-Körösnek. A régi Fehér-Körös ma Élővíz-csatorna néven folydogál a városon át.

Gyula hanyatlását okozta a trianoni békeszerződés: az országhatárt közvetlenül Gyula mellett húzták meg, a város gazdasági hátterét adó 30 településből csupán négy maradt Magyarországon. Közigazgatási vezető szerepét a város 1950-ig tartotta meg, akkor a megyeszékhelyet is áthelyezték Békéscsabára.

Gyulát fürdővárossá a 2005 méter mélységű kútból feltörő gyógyvíz tette, ami 1958-ban új távlatokat nyitott a város előtt: kiépült az egykori grófi kastély védett természeti környezetében a Várfürdő.

A város neves szülöttei: Erkel Ferenc (1810-1893) zeneszerző, Pálffy Albert (1820-1897) író, publicista, Karácsonyi János (1858-1929) püspök, történetíró, Bródy Imre (1891-1945) fizikus, Bordy Bella (1909-1978) színésznő, Bay Zoltán (1900-1992) fizikus. De kötődnek Gyulához az alábbi művészek is: Ady Endre, Albrecht Dürer, Bartók Béla, József Attila, Munkácsy Mihály. A hírességek közül Erkelnek és Dürernek külön múzeuma van a városban.

LÁTNIVALÓK

Gyulai vár

A gótikus, tornyos várkastély 1403-1445 között épült. Az ország legépebb gótikus lakópalotáját és kápolnát is magába foglaló épület része a várfürdő is. A vár nyaranta színházi előadások színhelye.

A belső vár köré épített védmű volt az úgynevezett derékvár, ennek maradványa a rondella. A derékvár mellett helyezkedett el a tágasabb huszárvár a lovas katonaság befogadására, területe egészen a mai Harruckern-Wenckheim-Almásy-kastély külső faláig nyúlt, a huszártornyot ma a kastély északi szárnyához csatolva találjuk meg.

A kastély közelében tört fel a gyógyvíz, és az egykori lovardában nyitották meg az első uszodákat, így a várfürdő is szorosan része az együttesnek. A várban ma múzeumi kiállítások láthatók, amelyek a középkori vár történelmébe és reneszánsz mindennapjaiba hívják a látogatót.
A várudvar nyaranta az ország egyik legismertebb színházi előadássorozatának színhelye.

Miklósvárosi román ortodox templom

Ez az ország egyetlen román ortodox műemléki temploma. 1802-1812 között épült késő copfstílusban. Nagyméretű, héttengelyes, négyszintes ikonosztázának építménye gazdag kora klasszicista munka.

Tornya 1854-re készült el, 1996-ban kapott új rézborítást 2,2 tonna rézlemez felhasználásával. A templom oldalhomlokzatán bélletes ív-pillérsor fut végig. A szép felépítményű ikonosztázion festményei már kevésbé jól sikerült munkák, ezeket Arsa Theodorovits (1768?-1826) szerb ikonfestő festette 1824-ben.

Az ikonosztáz alsó sorának négy képe Máriát, Krisztust, Szent Jánost és Szent Miklóst ábrázolja. A középső sorban bibliai jeleneteket, a felső sorban a 12 apostolt láthatjuk. A mennyezeti freskó 1928-ban készült.

Erkel Ferenc Emlékház

Erkel Ferenc (1810-93) 1795-ben épült szülőházában rendezték be az emlékmúzeumot. Az Erkel család használati tárgyai, dokumentumai és fotói láthatók, köztük a zeneszerző harmóniuma és kéziratos kottái.

A múzeum féltett kincse a zeneszerző géniusz ötvenéves karnagyi jubileumára tizennégy karátos aranyból készült emlékkoszorú. Súlya 525 gramm, a díszítő lant 39 briliánst tartalmaz.

Az emlékházban az Erkel család életkörülményeibe is bepillanthat a látogató: például az általuk használt konyha rekonstruált berendezése által, de végigkísérheti a zeneszerző életútját, az ő fiai zenei tevékenységét is.
Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. Gyula város 1888-ban díszpolgárává választotta, szülőházát emléktáblával is megjelölte. Az emlékmúzeum 1968-ban nyílt meg.

Százéves Cukrászda

A Százéves cukrászdát 1840-ben rendezte be első tulajdonosa, Salis András. Napjainkra eredeti bútorait restaurálták, további termeket rendeztek be, és kialakították a szabadkéményes cukrászmúzeumot.

A másfél századon át változatlanul megmaradt cukrászda saroktermének berendezése műemlék, az ebből nyíló két szalont az eredeti mintájára, biedermeier bútorokkal rendezték be. Folyosóján a régi cukrászműhely eszközeiből kis kiállítás található. A cukrászda a XIX. század közepének világát idézi.
Bár a korral öregszik, a neve Százéves marad. Korábban (száz éven át!) ugyanaz volt a neve: a XIX. század közepétől tulajdonosáról Reinhardt cukrászdának hívták.

Bay Zoltán emlékkő

A református templom udvarán emlékkövet állítottak az egykori lelkész fia, a tudós fizikus, Bay Zoltán tiszteletére. A rusztikus megformálású fehér kőbe illesztett bronz Bay-portré Kiss László munkája 1993-ból.

Bay Zoltán 1900-ban született Gyulaváriban, 11 éves koráig élt itt. Itt figyelt fel a Holdra, itt született meg gyermekkori álma, amit megvalósítva radarjával először "tapogatta meg" a Holdat. Ő készítette el az elektrongyorsítót, az atomfizika legjelentősebb segédeszközét. Gyula 1989-ben díszpolgárává választotta. 1992-ben hunyt el Washingtonban, kívánságának megfelelően hamvait a gyulavári temetőben a családi sírboltban helyezték el.

Béke sugárút

A mintegy másfél kilométer hosszú Béke sugárút két oldalán hatalmas gesztenyefák és értékes épületek, emlékhelyek állnak.

A Béke sugárút a Kossuth teret köti össze a vasútállomással. A teret elhagyva az Élővíz-csatornát (az egykori Fehér-Köröst) vashíd íveli át, jobbról a 4. szám alatt emléktábla jelzi Gyulai (Kratochvill) László (1833-1911) festőnek, Munkácsy Mihály barátjának szülőházát.

Szemben (1. szám) a már lebontott épületben volt a gyulai születésű Székely (Bleyer) Aladár (1870-1940) neves fotóművész műterme, aki 1897-től Orosházán, majd Budapesten alkotott. A XX. század szinte valamennyi kiemelkedő művészéről készített fényképet; leghíresebb az Adyról készült sorozata volt. Móricz Zsigmond a lencse művészének nevezte.

A 8. számú emeletes házban működött a város első szállodája, a Komló Szálló . Mellette (10. szám) a város 1912-ben épült első állandó filmszínháza, az egykori Royal, ma Petőfi mozi szintén szecessziós épülete áll. A 14. szám Stéberl András hentesmester, a gyulai kolbász nagyhírű mesterének bérháza volt, földszintjén az egykori hentesüzlet ma is működik. Az út bal oldalán (29. szám) az evangélikus templom és lelkészlak 1927-1931 között épült, a templomtorony 1940-ben készült el, tervezője Gerlóczy Gedeon.

Ahol a Fehér-Körös egyik ága elkanyarodott nyugat felé, elterülve a lapályon, ma a Népkert található: a területet az 1880-as években feltöltötték, fásították, s három kulturális intézményt építettek fel: a pavilont, a múzeumot és a fából készült, 1000 személyes színházat (ez utóbbit 1961-ben lebontották). A Népkert - vagy ahogy a gyulaiak a kert megalkotójáról nevezik, Göndöcs-kert - hamarosan a város kulturális centruma és közkedvelt promenádja lett. Ma négy épület található itt: a művelődési központ, a Kohán Múzeum , az egykori múzeumban működő ifjúsági ház és a napfizikai megfigyelőállomás. Ez utóbbi a városi víztorony tölcsér alakú, felfelé szélesedő tömbjének tetején kapott helyett, nem látogatható.

A sugárútnak idáig, a Népkertig tartó helyén a két város egyesítéséig (1857) a Szent János árka folyt. Ennek jobb partjánál kezdődött Magyar-Gyula, a bal parton pedig Német-Gyula, a gyulai németek városa. 1734 és 1857 között Német-Gyulán a német lakosok külön közigazgatás alatt éltek. A sugárútról a földszintes üzletsor után balra fordulva a Jókai utcába, a Németváros, vagy a védőszentjéről Józsefvárosnak is nevezett városrész főutcájára jutunk. A mérnökök által kimért, párhuzamos utcák jelzik, hogy rendezett, tervezett városrésze ez Gyulának.

A Népkerttel átellenben, a Béke sugárút másik oldalán áll a Törvényszéki Palota 1899-ben épült, impozáns épülete, melyet Wagner Gyula tervezett. A főbejárat előcsarnokának freskóját - Bölcs Salamon ítélete - Veres Gusztáv festette. Az út túloldalán az 1927-30 között a polgári fiúiskolának készült általános iskolát (49. szám) és a Városi Rendőrkapitányság sugárúti, régi tömbjét (51. szám) Gerlóczy Gedeon tervezte.

A Gyulai Húskombinát szárazáru gyára, ahol a híres gyulai kolbász készül, a Béke sugárút 50. szám alatti telepen maradt. 1973-78 között a Kétegyházi úton kiemelt beruházásként megépült a Gyulai Húskombinát mai gyártelepe. Kapacitása évi 580 ezer sertés és 25 ezer szarvasmarha feldolgozása volt. Ezután, a 67. szám alatt még egy szép szecessziós villa látható, majd a Béke sugárutat a vasútállomás épülete zárja le.

Belvárosi templom (Nagyboldogasszony)

A barokk-copf stílusú templomban értékesek a Szeplőtelen Szűz, Szent Anna és Szent József oltárképek.

A mennyezet 470 négyzetméternyi seccóját Patay Mihály festette 1986-87-ben, az egyház és a magyar történelem nagy alakjait, valamint Gyula történetének neves eseményeit jeleníti meg.

A félköríves apszisú, XVIII. századi templomra a felújítások során klasszicista elemek kerültek. A XVIII. századi oltárképek közül a Szent József oltárkép Ferrocetti olasz festő alkotása. A szentély mellett a hajó jobb oldalán Harruckern Ferenc síremléke Martin Schmidt bécsi szobrász alkotása áll. A Simon M. Veronika diófából faragott, Apor püspök címerét ábrázoló oltár Lakatos Tibor munkája.

A templom a Tiszántúl egyik ritka búcsújáró helye.

Corvin János Múzeum

A Corvin János Múzeum igazgatási intézmény. Épületében látható a Lajos Ferenc Grafikai Gyűjtemény - ezen kívül önálló kiállítóhelyek tartoznak hozzá: a Dürer Terem, a Városi Képtár, a Kohán Képtár, a Ladics-ház, az Erkel Ferenc Emlékház, a Német Nemzetiségi Gyűjtemény, valamint Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, gótikus téglavára, a Gyulai vár és annak kiállításai.

Csigás-erdő

A Fekete-Köröst kísérő erdők, erdőfoltok sorába tartozik az 1998-ban, közel 5 hektáros területtel védetté nyilvánított dénesmajori Csigás-erdő. A puhafás ligeterdő kiemelkedő értékét az itt élő 12 csigafaj adja.

A Fekete-Körös a Körösök egyik legtisztább és leghangulatosabb folyója, az erdőfoltok a dombvidéktől a Fehér-Körös szanazugi torkolatáig kísérik. A Csigás-erdő a Fekete-Körös hullámterében, a Mályvádi-erdő szomszédságában helyezkedik el.

Az itt élő 12 csigafaj közül a védett bánáti csiga előfordulása a legérdekesebb: napjainkban viszonylag szűk területen található meg, Magyarországon csak néhány szigetszerű állománya ismert.

A területet csak természetvédelmi szakember jelenlétében lehet felkeresni.

Ferences romkert

A ferences templom és rendház gótikus épületei 1420-1566 között álltak. Itt található Corvin Erzsébet és Frangepán Beatrix síremléke.

Az 1931-ben feltárt, majd az 1960-as években restaurált kolostornak ma csak kis része látható. Többek között az egykor 35 méter hosszú és 10 méter széles gótikus templom szentélye, valamint a hozzáépített cellák kezdete. 

A pápa 1410-ben telepítette le a ferences barátokat a gyulai uradalomban. A ferences rend többször tartotta itt tartományi gyűlését. A szentélybe temették 1508-ban Corvin János kislányát, Corvin Erzsébetet, a Hunyadi család utolsó sarját, valamint Mátyás király fiának feleségét, Frangepán Beatrixot. A ferences barátok a török 1566-i támadásakor menekültek el, ezután a kolostor elpusztult.

Kohán György Képtára

A képtár Kohán György (1910-1966), a szomszédos Gyulaváriban született Kossuth-díjas festőművész hagyatékából ad válogatást. A festő Gyula városára hagyta 691 festményét és 2215 grafikáját.

A nagyteremben expresszív, drámai hatású festmények, a kisteremben jobbára kubisztikus lírai viasztempera-képek láthatók. A folyosón állították ki a Magyar Guernica néven ismert, A háború emlékére című nagyméretű grafikát. Az állandó kiállítást 4-5 évenként újítják meg.

A múzeumot 1978-ban hozták létre a hagyatékból az 1889-ben fölállított Pavilon épületében.

Ladics-ház - Polgári életmódtörténeti bemutató

A Ladics család 3500 tárgyból álló gyűjteményének legértékesebb darabjai a biedermeier és historizáló szobabútorok, a meisseni és más porcelántárgyak.

A család Gyulára hagyott gyűjteményét eredeti otthonában mutatják be, így az 1989-ben megnyílt múzeum állandó kiállítása hűen mutatja be egy polgárcsalád életét, a XIX. századi, megyeszékhelyi, értelmiségi polgár életkörülményeit a nyolc berendezett helyiségben. Tárlatvezetéshez előzetes bejelentkezés szükséges.

Lőportorony (rondella)

A belsővár köré épített derékvár nyugati bástyájának helyére a XV. század végén téglából kerek ágyúbástyát építettek. A rondellát később lőportoronyként használtak.

A belső várat körülvevő téglafal a XV. században épült védfalként. A rondella kivételévek a bástya- és sáncmaradványokat lebontották. A lőportoronyként használt rondellát az 1905. évi felújításakor javították ki.

A rondella ma kávézó.

Szűz Mária Kegy- és Emléktárgyak Gyűjteménye

A múzeum a magyar és az egyetemes Mária-tisztelet kegy- és emléktárgyait - rózsafüzérek, képek, szobrok stb. - gyűjti. Bemutatja az 1950 előtt Magyarországon működött szerzetesrendek viseleteit is.

A gyűjtemény Paulik Istvánnak mintegy 3000 darabból álló magángyűjteményéből létesült. Ugyanitt kapott helyet a Boldog Apor Vilmos-emlékszoba, ahol a vértanú püspökre vonatkozó emlékanyagot mutatják be.

Vármegyeháza

Az egykori Vármegyeháza, a mai polgármesteri hivatal barokk épületét neoreneszánsz stílusban építették át 1876-1877-ben. A karzatos díszterem kazettás mennyezetű.

Az épület főhomlokzatának timpanonjában Békés megye címere látható. A földszinti helyiségek ma is boltozottak, és nagyon szép a díszteremig vezető lépcsőház.

Szálláshelyek Gyulán:

 http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Gyula/

Gyula térképe:

 http://www.hungaryrooms.com/terkep/Gyula/