Hédervár, az "ezer sziget világa"

Hédervár – a Nagy – Duna és a Mosoni - Duna ölelésében – Szigetközben lévő kisközség, Győrtől 20, Mosonmagyaróvártól 18 kilométerre. A községünk eredete az itt talált leletek alapján a bronzkorig vezethető vissza.

A halban, vadban gazdag „ezer sziget világa” ősidők óta terített asztallal várta ide az embert. Hédervár nevét az 1140. körüli királyi hűbéradományi birtokosként idekerült Héder lovagról kapta. (Héder vára Hédervár) Héder leszármazottai, a Héderváry grófok évszázadokon keresztül országos tisztségek betöltésével és tetteikkel írták be nevüket nemzetünk történelemkönyvébe.

A falu központjában található kastély, története azzal kezdődik, hogy a XII. században a magyar király hívására hazánkba érkezett Héder lovag, birtokán várat emeltetett. Ennek maradványait rejti a kastélypark végében vizesárokkal körülvett kis domb. Csaknem nyolc évszázadon át itt volt a Héderváry család birtoka. Héderváry Kont István itt szőtte összeesküvését, és innen indult társaival Budára a király, Luxemburgi Zsigmond ellen.

A II. világháború során a kastélyba először a német nagykövetség vette be magát, majd szovjet hadikórházként működtették. A felújított épület ma szálloda.

LÁTNIVALÓK

Khuen-Héderváry-kastély

A kastély északi szárnya a XVI. századból való. A négyszögű udvara körüli traktusok a XVI-XVII. században épültek. Nyugati szárnya a két saroktoronnyal 1750 után készült. A barokk kastély ma szálloda.

A kastély ma látható barokk összképe a XVIII. századi átépítés eredménye. Az udvar déli oldalára, a kapu fölé háromszintes szárny került, az északi reneszánsz palotára újabb emeletet húztak. A XIX-XX. század fordulóján végzett átépítés Khuen-Héderváry Károly nevéhez fűződik és a romantika jegyében történt.

A barokk homlokzat két szfinx által őrzött kapuján át négyszögletes udvarba jutunk, amelynek közepén hatalmas platánfa áll. A falba illesztett reneszánsz dombormű a XVI. század, a kapubejárattal szemben lévő barokk díszlépcső és a "sala terrena" szép indás festése a XVIII. századból való. A neogótikus, kőkeretes ablak, valamint a déli szárny reprezentatív nagyterme (ma az étteremnek helyet adó vadászterem) a századfordulós átépítés emlékét őrzi.

A falu központjában található kastély története akkor kezdődött, amikor a XII. században a magyar király hívására hazánkba érkezett Héder lovag, birtokán várat emeltetett. Ennek maradványait rejti a kastélypark végében vizesárokkal körülvett kis domb. Ettől néhány száz méterre Héderváry István emeltette a XVI. században a mai kastély magját adó épülettömböt. A négyszög alakú belső udvarban emeletes palotaszárnyak voltak kőkeretes ajtókkal s ablakokkal. A szobákat színes, mázas cserépkályhák fűtötték. E korszakot a mai várkastély északi szárnya őrzi.

Khuen-Héderváry-kastély parkja

A 17 holdas, eredetileg francia jellegű, de később angolparkká átalakított kastélyparkban az őshonos fák mellett egzotikus növények is találhatók: tiszafa, különféle fenyők, vagy az amerikai tulipánfa.

A mai kastély helyén álló középkori várat a dunai ártéri erdők vették körül. A XVIII. században, amikor az épületen barokk átalakításokat végeztek, a kor ízlésének megfelelő parkot is építettek. Az 1790-es években Petri Bernhard (1768-1853), a kor divatos kertépítésze szentimentális tájképi kertet alakított ki itt, részben a hajdani barokk park területén.

A kivitelezés munkáiról és az elkészült kert szépségéről fennmaradtak a tervező leírásai. Ebből tudható, hogy a hangulatkeltés minden fontos kellékét felhasználta. Épült patak kis szigettel, rajta Kentaur-szobor. Hidak, kerti vázák, kőszék, neogótikus kerti ház, románkori templom, festői facsoportok és ligetek váltják egymást.

Az épület közvetlen közelében óriási platánok állnak, sőt a kastély zárt udvarában is található egy hatalmas példány. A kastély mögött nagy füves térség terül el, melyet szintén évszázados faóriások szegélyeznek: hatalmas juharok, fenyők, tiszafák, nyárak és hársak. A park 1965 óta természetvédelmi terület.

Boldogasszony-kápolna

A XV. századi, gótikus eredetű római katolikus Boldogasszony-kápolna oltárán Mária több száz éves faszobrát helyezték el.

A győri és a lipóti út találkozásánál álló kápolna egyes források szerint a XIII. században épült. Más vélemény szerint a XV. század első felében emelték a gótika jegyében. Az egyhajós templomnak egyenes záródású szentélye és karcsú tornya volt. A falakat csúcsíves ablakok törték át. Díszesen faragott, csúcsíves kapuzat nyílt a templomba.

A XVII. század végén Héderváry Katalin a barokk jegyében átépítette, és a díszes ún. lorettói kápolnával bővítette. (Az itáliai Lorettóban lévő szent család názáreti háza másolatának mintájára épült, a magyarországi lorettói kápolnák között ez volt az első.)

A XIX-XX. század fordulóján a lorettói kápolna kivételével a barokkot lebontották és a gótika jegyeit hozták vissza. Ma Khuen-Héderváry Károlynak köszönhetően a középkor szigorúságát árasztó, de a századfordulón kialakított templombelsőbe lépünk.

Itt helyezték el 1570 körül Viczay Ádám, 1731-ben Viczay Margit Borbála sírkövét. A temetőkert védett.

Árpád fája

A Boldogasszony-kápolna hossztengelyében, a bejárat előtt álló hatalmas kocsányos tölgyfát a néphit Árpád fájának tartja, amihez a fejedelem egykor lovát kötötte. De ez a szakemberek szerint képtelenség.

A 14 m magas és 710 cm kerületű fát a tudósok több mint 700 évesre becsülik, tehát még az Árpád-házi dinasztia idején kelhetett ki, vagy akkor ültették. A fa földközeli elágazása azt jelzi, hogy önállóan, tehát nem erdőben állt.

Kont-fa

Héderváry Kont István az egykor itt állt szürke nyárfa alatt szőtte összeesküvését az idegen uralkodó ellen. A famatuzsálem elpusztult, de újat ültettek helyette.

Az Anjou-házból származó, fiú utód nélkül hunyt el. Nagy Lajos trónját 1387-ben Luxemburgi Zsigmond foglalta el. A középkori véres királydrámák és hatalmi harcok, összeesküvések és kegyetlen megtorlások kísérték uralkodását. E harcok egyik epizódja a faluhoz kötődik. Héderváry Kont István itt szőtte összeesküvését és innen indult társaival Budára a király ellen. Szörnyű sors várt rájuk. A király 32 nemest kivégeztetett. A véres megtorlás és a XIX. század romantikával átszőtt nemzeti érzése a nem túl jelentős összeesküvést a nép szemében az idegen származású zsarnok elleni nemzeti szabadságharccá emelte, és a résztvevőket hőssé magasztosította. A nép az eseményt látható helyhez - az egykor itt álló hatalmas szürke nyárfához - kapcsolta, a hagyományt megtartotta, a fát ápolta. 1911-ben a kései utód, Khuen-Héderváry Károly, hogy a fát megvédje a kipusztulástól, köré kis dombot emeltetett és rá emléktáblát helyezett. A famatuzsálem elpusztult, de a hagyomány tovább él: a falu lakói új fát ültettek. A fához és a kemenceszerű építményhez további legendák fűződnek.

Római katolikus Szent Mihály templom

A barokk stílusú, Szent Mihály tiszteletére szentelt templom 1755-ben épült. A kő keresztelőmedence 1308-ból maradt fenn.

"Az mi héja vagyon Szent Mihály egyházának, azt is csinálják meg jövedelmemből" - hagyta meg Héderváry Katalin 1681-ben kelt végrendeletében. Végakaratát teljesítették, és a Szigetköz egyik legszebb barokk templomát építették meg, a XIV. század derekán épült templom bővítésével. 1785-ben, a negyedik átépítés eredményeként, nyerte el mai formáját. A homlokzat előtt álló, részletekben gazdag tornyát Szent Vendel és Szent Flórián svájci népviseletben álló szobrai díszítik.

A belsőben a barokk veszi körül a kisebb, de értékes, középkori emléket, a vörös márványból készült keresztelőkutat. A nyolcoldalú, gótikus medence értékes alkotás. A körbefutó sávon három évszám és egy címerrészlet látható. A hármas halomból kinövő kereszt azt mondja el, hogy készíttetője az ország nádora volt, mert csak ők használhatták ezt a címerelemet. Az évszámok közül csak 1439-hez lehet Héderváry személyét - Lőrincet - kapcsolni. A gazdag oltárépítményen Szent István és Szent László aranyozott szobra között Szent Mihály küzd a gonosszal. A Nepomuki Szent János-oltáron a szobrok a hit, a remény és a szeretet szimbólumai. A jobb oldali mellékoltárra a győri székesegyház Könnyező Mária képét Héderváry János másoltatta.

Szálláshelyek Héderváron:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Hédervár/

Hédervár térképe:

http://www.hungaryrooms.com/terkep/Hédervár/