Hortobágy és látnivalói

A Hortobágy-puszta igen tágan értelmezhető földrajzi meghatározás. Oklevelekben csak a XIX. század húszas-harmincas éveiben kezdték használni a Debrecen tulajdonában levő, a Hortobágy folyó melletti pusztabirtokok és legelők megjelölésére a Hortobágy-puszta gyűjtőnevet.

Hortobágy, a település a legcsekélyebb mértékben sem viseli magán a puszta életmódbeli, néprajzi, építészeti hagyományait. A község évtizedeken át főként a Hortobágyi Állami Gazdaság dolgozóinak lakóhelyéül szolgált, az 1960-as, 70-es évek vidéki építészetére jellemző típusházakkal, szabályos utcarendszerrel, teljes infrastruktúrával. A település azonban napjainkban a vidék egyik idegeforgalmi központja. 

A puszta évenként visszatérő, s régi hagyományokra visszatekintő rendezvénye a Hortobágyi Hídivásár, amelyet augusztus 18-20. között rendeznek a Nagyhortobágyi csárdával szemközti területen. Ma már idegenforgalmi látványosság, ahol különlegességnek számító népművészeti tárgyakat lehet vásárolni.

A Hortobágy község központjától mintegy 2 kilométerre lévő Máta a híres hortobágyi ménes élőhelye: több mint 300 éve tenyésztik itt a Nónius fajtát, július első hétvégéjén itt tartják a Hortobágyi Lovasnapokat.

Különleges élményt nyújt az utazónak a pusztai szekerezés, amelynek során közvetlen közelről ismerhetők meg a Hortobágy természeti értékei. De felfedezhető a vidék egy-egy kerékpártúra alkalmával is.

A magyar Alföld jellegzetes vendéglátóhelyei a csárdák, amelyek forgalmas utak mentén épültek. A Hortobágy kiterjedt területén a XIX. században mintegy negyven csárdaépület állt, és a pusztán átvezető 33-as főút mentén Tiszafüred és Debrecen között ma is működő csárdákat találni.

LÁTNIVALÓK

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágy Európa legnagyobb szikes pusztája. Itt alapították meg Magyarország első nemzeti parkját 1973-ban, a 81 ezer hektár kiterjedésű Hortobágyi Nemzeti Parkot (HNP). A terület a Világörökség része.

A Hortobágy sajátos földrajzi tájegység: Magyarország legtágasabb legelőterülete, amely az egyik jellemző ősfoglalkozást, az állattenyésztést annak régi vonásaival együtt máig megőrizte.
Az 1999-től a Világörökség részeként számon tartott terület magában foglalja a Hortobágyot és a Nagykunság jelentős részét, valamint a vidék arculatát meghatározó építészeti emlékeket, mint amilyen a hortobágyi Kilenclyukú híd, a Hortobágyi Csárda és a pásztorvilág életét bemutató Pásztormúzeum épülete.

A Hortobágy vidéke Hajdú-Bihar megye legmelegebb része. A napi hőingadozás nagy, a nappalok tikkasztó hőségét a hűvösebb, felfrissülést hozó éjszakák teszik elviselhetőbbé. A tíznél több halastó mellett három észak-déli irányú, jelentősebb vízfolyást találunk a Hortobágyon. Természetes víz a pusztát középen átszelő Hortobágy folyó. A Keleti- és a Nyugati-főcsatorna a nemzeti park peremén szállítja a Tisza vizét.

A vidék átlagos tengerszint feletti magassága 92 méter körüli. Legmagasabb pontja a Bürök-halom (105 m). A puszta legszembeötlőbb felszíni formái a kurgánok vagy kunhalmok.

A világörökségi területet felügyelő Hortobágyi Nemzeti Park a természetvédelem, a gazdálkodási tevékenység és az idegenforgalom sajátos egységét valósítja meg. A különleges madárvédelmi rezervátumok, az egyedülálló és kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területek részei az Európai Unió elindította Natura 2000 hálózatnak. A tájegység egész Európa szempontjából jelentős egyedi és veszélyeztetett fajokat, valamint ezek élőhelyeit őrzi. Az élővilágról kiállítások, szakmai programok nyújtanak ismereteket. A természeti és kultúrtörténeti értékekről négy bemutató terület ad jellemző képet: a Nyírőlapos-Nyárijárás puszta, a Hortobágy-halastó, az Egyek-pusztakócsi mocsarak és a Tisza-tó. A bemutató területeken belül a könnyebb tájékozódást táblákkal jelzett tanösvények szolgálják.

A nemzeti park látogatható területeire csak belépőkártyával lehet eljutni, ami az információs helyeken és a Hortobágyi Nemzeti Park központjában váltható.

Kilenclyukú híd

A Hortobágy jelképe, a történelmi Magyarország leghosszabb közúti kőhídja a Kilenclyukú híd. Egy régi fahíd helyén épült klasszicista stílusban 1827 és 1833 között.

A híressé vált kőhídnak a folyó két partján lévő, ún. ellenfalak közt mért távolsága 92,13 méter, míg teljes hossza 167,3 méter.

A pusztai állathajtás könnyebbségére szolgált az a tervezői lelemény, amely a feljárókat szélesedőre tervezte: a felhajtott gulyát, ménest a híd így mintegy kitáruló karként fogadta, megkönnyítve ezzel a jószágot hídra terelni igyekvő pásztorok, csikósok dolgát.

A fahídtól a kőhídig

A Kilenclyukú elődje, az 1697-ben épült fahíd az elhasználódás és a nagy forgalom miatt egy idő után már nem felelt meg a követelményeknek, egyre többet kellett javítani, s így a fenntartása is egyre több pénzbe került. Debrecen városa ezért már 1825-ben elhatározta annak lebontását, s helyette új kőhíd építését. Több tervváltozat megtekintése után Povolny Ferenc javaslatát fogadták el, amelynek kivitelezéséhez 1827-ben kezdtek hozzá, s 1833-ban fejezték be, a régi fahidat pedig ekkor lebontották.

Hortobágyi Nagycsárda

A Hortobágy természetes központja a Nagyhortobágyi csárda és környéke. Az első fogadóépület 1699-ben épült, majd új barokk csárdát emeltek, ami később klasszicista külsőt kapott. Ma is csárdaként működik. 

Debrecen városa a mátai hídhoz 1699 nyarán a postaállomáson kívül kocsmaházat építtetett - a mai hortobágyi csárda elődjét -, és az oda kirendelt kocsmárost a vám szedésével is megbízta. A növekvő forgalmú vendégfogadót előbb bővítették, majd 1781-ben egy teljesen új, nagyméretű csárda építését határozták el. Az új, barokk stílusú épületben két szobasort alakítottak ki, az északi oldalon három, a déli oldalon két szobával. Középen volt a szabadtűzhelyes konyha. Az épület valamennyi helyisége barokk stílusban, enyhén ívelt teknőboltozattal épült. Ezt az épületet már az 1830-as években bővítették - klasszicista stílusban. A megnagyobbított csárda déli homlokzatát 15 boltívvel kialakított árkádos folyosóval díszítették, később két boltívet befalaztak.

Költői emlék

Ebben a csárdaépületben járt Petőfi Sándor 1842-ben, s itt írta a Hortobágyi kocsmárosné angyalom című versét. Ezt megörökítendő, Debrecen városa a költő születésének századik évfordulóján, 1923-ban a csárda falán domborműves emléktáblát helyezett el.

Pásztor Múzeum

A Hortobágy egykori világát, az évszázadok alatt kialakult sajátos pásztorkultúrát, pusztai legeltetést mutatja be az egykori szekérállásban kialakított múzeum.

A kiállítás a hortobágyi pásztorokat egy-egy jellegzetes tevékenység közben, legfontosabb munkaeszközeik, használati tárgyaik körében mutatja be. Életkörülményeiknek, életmódjuknak ábrázolását szolgálják a kiállítótérben felépített nád falazatú, egyszerű pásztorépítmények.
A pásztorélet részét képezték azok a gazdagon díszített tárgyak is, amelyek egy részét maguk a pásztorok, más részét mesterek készítették és a hortobágyi Hídi vásáron cseréltek gazdát. A kiállítás ezekből is ízelítőt ad, bemutatva a hímzett és rátétes szűröket, szaru- és fafaragásokat, bőrmunkákat, valamint a tájra jellemző hangszereket, csengőket, kolompokat.

Hortobágy Galéria

A Galériában a Hortobágy népművészetéhez és a puszta által ihletett képzőművészethez kapcsolódó időszaki kiállítások, valamint Hortobágyi Alkotótábort és a Somogyi Árpád Munkácsy-díjas szobrász műveit bemutató állandó kiállítás tekinthető meg.

Az Alföld- és pusztaábrázolások a magyar képzőművészetben című tárlaton Holló László, Barabás Miklós, Káplár Miklós, Lotz Károly, id. Markó Károly, Medgyessy Ferenc, Munkácsy Mihály, Pásztor János, Szabó Vladimir és Than Mór alkotásai láthatók.

A tíz darab Holló László-festményből álló adományával Kállai Gyula teremtette meg a Galéria gyűjteményének alapját. A kollekciót kiegészítve a debreceni Déri Múzeum anyagából származó képekkel a régi tanácsháza épületében helyezték el 1980-ban.

Hortobágy-halastó tanösvény

Az Európa egyik legnagyobb vízimadár-élőhelyén lévő kitáblázott tanösvény és madárles megközelíthető a 33-as főközlekedési úton a 64 és 65-ös kilométerkő között. A tanösvény hossza 10 km.

A Hortobágy szikeseinek hasznosítására létrejött hortobágyi Öreg-halastó kb. 2000 hektár kiterjedésű, mely a többi hortobágyi halastavával együtt a világ egyik legnagyobb mesterséges halastórendszerét alkotja. Tizenhét egykori medencéjéből ma tíz működik. A terület kiemelkedő fontosságú vízimadár-világa révén vált nemzetközileg is elismert Ramsari-területté, és nemcsak Magyarország, de alighanem Európa egyik legfontosabb vízimadár-élőhelye.

Egyre növekvő számban költenek itt kis kárókatonák és a batla is rendszeres költő faj. A 200-250 páros kanalasgém-telepe Közép-Európában a legnagyobb. A madárvilág életének egyik látványos eleme a tavaszi vadlúdvonulás, a világszerte veszélyeztetett kis lilik európai állományának is ez egyik legfontosabb átvonuló helye. A híres "daruhúzás" idején a darvak fontos éjszakázó helye - a megfigyelt legnagyobb darutömeg 55 ezer madarat számlált.

A kitáblázott, megfigyelőtornyokkal ellátott bemutatóterület belépőkártyával látogatható.

Körszín

A Hortobágyi Nemzeti Parkról szóló kiállítás a Körszín kiállítóterében, a galériában a Ragadozómadár-védelem című tárlat várja az érdeklődőket.

A Kőrszín kiállítóterem ad otthont a Tisza-parti galériaerdőket, az ohati és újszentmargitai reliktum-tölgyeseket bemutató, korábban a Darassa Őrházban látható tárlatnak. A tölgyerdő állat- és növényfajtáit különös tekintettel a ragadozó madarakra diorámán keresztül ismerhetjük meg.

A Körszín a Hortobágyi Nemzeti Park mint a Világörökség része diploma átadásának tiszteletére nyílt meg 1999-ben. A Hortobágyról szóló kiadványok, térkép és különböző belépőkártyák is megvásárolhatók az épületben.

Pusztai Állatpark

A puszta jellegzetes háziállatait, az ősi magyar háziállatokat, valamint az állatok tartásának különböző módjait és tárgyi eszközeit mutatják be az 1997-ben megnyílt állatparkban, amely Hortobágy falutól 2 km-re, a Hortobágy folyó partján található.

Mátai Ménes

A 300 éves múltra visszatekintő ménes törzsistállói szabadon látogathatók. A pusztakocsikázás során természetes környezetükben találkozhatnak a nóniusz ménessel, a magyar szürke és bivaly gulyával, a rackanyájjal, a mangalica kondával, illetve az ezeket őrző csikósokkal, gulyásokkal, pásztorokkal.

Program időpontok: áprilistól októberig 10.00, 12.00, 14.00, 16.00 órakor.

Szálláshelyek Hortobágyon:

 http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Hortobágy/

Hortobágy térképe:

 http://www.hungaryrooms.com/terkep/Hortobágy/