Kalocsa és látnivalói

Kalocsa a Solti-síkság déli részén elterülő Kalocsai Sárköz természetes központja.
A műemlékek mellett felbecsülhetetlen értékű vallásos emlékek maradtak fenn Kalocsán egészen a XII. századtól, amelyeket az Érseki Kincstárban láthatnak az érdeklődők. Ritkaságokat őriz a VIII. században alapított, ma pompás barokk környezetben elhelyezkedő főszékesegyházi könyvtár is.
A vidék népi kézművesiparát és népművészetét Népművészeti Tájház mutatja be a városban. Múzeuma van a fűszerpaprikának is, amely a paprikafűszer előállításának teljes folyamatát és eszközkészletét bemutatja.

Múltidéző

A város az ezeréves Kalocsa-Kecskeméti Érsekség székhelye. A megerősített helyen I. István király 1001-ben alapította az érsekséget. Első érseke a pápától a királynak a koronát hozó Asztrik püspök volt.

A XVI. században, a török idők harcaiban többször felperzselték Kalocsát, amely a hódoltság megszűnésekor kis jobbágyfalu lett. A kalocsai jobbágygazdák a város hatalmas árvízjárta határában a XVIII. században nem az alföldi tanyák őseihez hasonlóan szétszórtan, hanem csoportosan hozták létre gazdasági telephelyeiket, az úgynevezett szállásokat. A telepek lassan falvacskákká formálódtak. 1898. január 1-jén két község kötelékébe szerveződve (Homokmégy, Szakmár) elszakadtak Kalocsától. A város és a hozzátartozó huszonöt szállás népe együtt alkotta a pota néprajzi csoportot.

Kalocsai paprika

A fűszer- és gyógynövényként terjedő paprikára az első írásos utalás, hogy az 1703. évi összeírás csanádi jobbágylajstromában szerepel a Paprika családnév. A paprika 1748-tól az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését. Volt idő, amikor a kalocsai védett paprikavidék 32 falu határára terjedt ki. Kezdetben a dunai vízimalmok őrölték az itt termett paprikát, 1820-ban épült Bátyán az első szárazföldi malom, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeum mutatja be a vidék jellegzetes fűszernövényének történetét, termesztését. A táj világhíres termékének a szüretéhez kapcsolódó Paprika-napok keretében többek között tudományos tanácskozást, képzőművészeti kiállítást is rendeznek. A paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.

Fesztiválok

Kalocsának sajátos hangulatú rendezvényei vannak. A legpatinásabb a Duna Menti Folklórfesztivál, a háromévente megrendezett esemény nagyon sok vendéget vonz Kalocsára. A város és az érsekség minden évben augusztus 15. és 20. között tartja a Szent István-napokat. Évente június második hétvégéjén háromnapos komolyzenei ünnepet rendeznek. Minden év őszén, szeptember közepén ünneplik meg a táj világhíres termékének szüretéhez kapcsolódóPaprika-napokat, ennek keretében tudományos tanácskozást, képzőművészeti kiállítást, komolyzenei gálát, folklórfesztivált, szüreti felvonulást és bált rendeznek, valamint rendszeresen meghirdetik a paprikás ételek főzőversenyét is.

Népi motívumok

A magyar népművészet külföldön is ismert ága a Kalocsa környéki. Híres az itteni hímzés, tojás-, bútor- és falfestés. Magyarországon egyedül itt pingálják az asszonyok a lakószobák falát, a házak tornácát. A hímzéssel a gyolcsingeket, pruszlikokat, kötényeket, főkötőket, kendőket, valamint az ágyra való ruhákat díszítik. Számos író, előrajzoló asszony vált híressé, világszerte ismertté: Király Ilus, Pirisi Julis, Peák Pöre, Balaton Mári� (Például a vasútállomás falait a pingáló asszonyok helyi motívumokkal díszítették. A külső falakon, a folyosókon, de különösen a lezárt váróteremben a falpingálás magasiskolájának remekei láthatók.) - A Porcelán Manufaktúrában Kalocsa és környéke népművészetének motívumaival díszítik a szebbnél szebb porcelánokat.
A kalocsai népművészet legismertebb ága a hímzés és a hímzéshez szorosan kapcsolódó viselet. A kalocsai hímzés szabadrajzos, kevert öltési módokat szabadon felhasználó hímzésfajta. Leggyakrabban virágmotívumokat használnak. (Gyöngyvirág, tulipán, rózsa, liliom, szegfű, nefelejcs, árvácska, rozmaring.) A hímzés kezdeti formája XIX. század végén még kevés színt használt (fehér, fekete, majd piros és kék). A színtartó fonalak megjelenése idején, a XX. század húszas éveiben színesedett meg a kalocsai hímzés. A használt színek meghatározására sajátos neveket találtak ki. Például a piros és árnyalatai: tulipiros, csertőipiros, paprikapiros, lángszín, borszín; a kék és árnyalatai: hupikék, vadgalambkék, bársonkék, gálickék, égszínkék stb.

LÁTNIVALÓK

Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyház

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt barokk székesegyház középkori alapokra épült, valószínűleg Mayerhoffer András tervei szerint 1735-1754-ben. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait.

A tetőszerkezetet újjáépíttető Kollonics László a tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit záratta.

A két hatalmas torony közötti főbejáratot íves erkélyt tartó jón oszlopok szegélyezik. Felette a timpanonban Andrejka József Patrona Hungariae-domborműve látható. Ezt a három építtető érsek címere fogja közre. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható, valamennyi Hartmann János alkotása.

A torony déli oldalán Bory Jenő Asztrik-domborműve kapott helyet. (Az egyházmegye első érseke a Szent Koronát Rómából Magyarországra hozó Asztrik apát volt.) A szentélyfolyosó falában Martinus Ravesu XIII. századi sírkövét láthatjuk.

Templombelső

A templom arany, rózsaszín és fehér színekben tündöklő belső tere lenyűgözi a belépőt. A mély szentély megőrizte a román kori templom formáját, de a magas főhajó csehsüveg-boltozatával a barokk templomok hatását kelti.

A főoltárképet Kupelwieser Lipót 1857-ben festette. A párizsi világkiállításon is feltűnést keltő kép Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A Fájdalmas Szűz-oltár alatt Szent Piusz földi maradványa fekszik aranyozott koporsóban, melyet 1741. július 11-én Patachich Gábor hozatott a római katakombákból.

A szószéket aranyozott fából faragták, oldalain a négy evangélista közel életnagyságú szobrával. A főszékesegyház ékessége a hatalmas méretű, jellegzetesen francia hangzású orgona, amelyet a pécsi Angster József épített 1876-77 között. Többször játszott rajta a Kalocsára látogató Liszt Ferenc.

Érseki Kincstár

Itt állították ki a XII. századból származó sírleletek mellett a XIII. századi vörösmárvány királyfej másolatát, valamint a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.

A számtalan ritkaság között található pl. a XII. századi érseki sírlelet, vagy Keresztelő Szent János faszobra a XV. századból.
A nyitva tartási időben is csak előre bejelentett csoportokat fogadnak.

Érseki palota

Az egykor itt állt vár bástyáját (lakótornyát) beépítették a mai, barokk stílusú palotába. A palota kápolnáját és dísztermét Maulbertsch freskói díszítik. Itt található az érseki könyvtár és kincstár.

A palotát Batthyány József érsek kezdte építtetni 1775-ben Oswald Gáspár tervei alapján. Utána Patachich Ádám érsek építtette a könyvtári szárnyat, ezzel megalapította a nevezetes főszékesegyházi könyvtárat. A könyvtár és kabinet faburkolata rokokó stílusú. A XVII. század utolsó évében született a nyugati szárny. A palota dísztermében áll többek között Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt adott.

Csak a könyvtár és a kincstár látogatható előre bejelentett csoportok által, az alábbi időpontban: ápr. 1-okt. 31.: K-V 9-17.

Érseki Könyvtár

Az érseki palota épületében, pompás barokk környezetben, faragott polcokon, szekrényekben őrzik a 140 000 kötetes főszékesegyházi könyvtárat.

A gyűjteményt a VIII. században alapították. Ritkaságai közül külön említésre méltó a 60 kódex, az 508 ősnyomtatvány, a XI. századból való hártya (pergamen) kézirat, a XIII. században készült Philosophia Aristotelis, egy 1483-ból való kéziratos napló és a Luther Márton által használt, névaláírásával ellátott biblia.

A nyitva tartási időben is csak előre bejelentett csoportokat fogadnak.

Magyar Fűszerpaprika Múzeum

A múzeumban a paprikafűszer előállításának teljes folyamata és eszközkészlete látható, a hagyományos mozsaraktól az Elekes-féle magmosón át a mai berendezésekig.

A múzeum a fűszerpaprika történetét mutatja be onnantól kezdve, hogy az megérkezett Európába. Magyarországra török közvetítéssel jutott el, de később a "legmagyarabb" fűszerré vált. A kiállításon a feldolgozással és műveléssel kapcsolatos gépek, eszközök is láthatók.

Kalocsa Szeged mellett a magyar paprikatermesztés legjelentősebb központja. Paprikagyárának termékei világhírűek.

A múzeumot a kalocsai paprikagyár (KAGE) és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapította 1977-ben a paprika hazájában.

Nagyszeminárium, művelődési központ

Az egykori szemináriumépületet 1757-ben kezdték el építeni és 1807-ben, a második emelet ráépítésével alakították ki mai, barokk formáját. Itt működik jelenleg a művelődési központ.

A barokk kőfaragványokkal dúsan díszített főbejárat fölötti emléktábla az építtető Klobusiczky Ferenc érsek emlékét őrzi. Fölötte található az érsek kőbe faragott címere. Az egykori kápolna, a mai kamaraterem utcára néző két ablaka között egy fülkében található egy lándzsás Szent György-szobor. A bejárat két oldalán lévő emléktáblák közül az egyik az épület műemlék voltát jelzi, a másik Liszt Ferenc emléktáblája.

Az épületet 1764-ben adták át. A nagyszeminárium abban az időben egyemeletes, barokk stílusú, L alakú épület volt. Az épület első bővítése idején, 1807-ben Kollonich László érsek (1787-1817) húzatta fel a második emeletet. Klobusiczky Péter érsek (1822-1843) építtette a Hunyadi utcai egyemeletes, klasszicista stílusú szárnyat. Az utolsó bővítést Császka György érsek (1891-1904) végezte 1897-ben.

A nagyszemináriumot 1951-ben megszüntették, és az épületet államosították Az államosítás után a budapesti szociális otthon egyik részlege kapott helyet az épületben, majd az 1957-ben Kalocsára települt szovjet repülősök családjai laktak benne.

A városi tanács 1874-1977 között művelődési központtá alakította át Kerényi József Ybl- és Kossuth-díjas építész tervei alapján. Az emeleti részekben a művelődési központ működik. Az egykori kápolnából kamaraterem lett.

Népművészeti Tájház

A partos ház (1-2 méter közötti, mesterségesen emelt dombra épült ház) látványosan mutatja be a XX. századi parasztház idealizált berendezéseit és a világszerte ismert kalocsai népművészet jellemzőit.

Híres az itteni hímzés, tojás-, bútor- és falfestés. Magyarországon egyedül itt pingálják az asszonyok a lakószobák falát, a házak tornácát. A hímzéssel a gyolcsingeket, pruszlikokat, kötényeket, főkötőket, kendőket, valamint az ágyra való ruhákat díszítik. Számos író, előrajzoló asszony vált híressé, világszerte ismertté: Király Ilus, Pirisi Julis, Peák Pöre, Balaton Mári.

A tájházat 1963-ban hozták létre a kalocsai népművészeti termékek készítésére és bemutatására. 1994-ig a háziipari szövetkezet, ma - magánbérlők segítségével - az önkormányzat üzemelteti.

Viski Károly Múzeum

A Kalocsai Sárköz tájmúzeumában a helyi viseletet, életmódot, valamint különlegesen szép ásványtani és numizmatikai érdekességeket bemutató kiállításokat láthatunk.

A múzeum állandó kiállításai: Népek, életformák, hagyományok a Kalocsai Sárközben; A kalocsai éremgyűjtemény; Az ásványok és az élet.

A Viski Károly Múzeum története 1933-ban kezdődött a városháza folyosóján rendezett kiállítással. A gyűjtemény 1963-ban a gimnáziumban kapott kiállítótermeket, majd 1970-ben önálló néprajzi-helytörténeti múzeummá alakult. Nevét a néprajztudomány egyik kiemelkedő személyiségéről, Viski Károlyról (1883-1945) kapta. Az intézmény 1971-ben költözött mai helyére, az 1886-ban épült belvárosi iskola épületébe. A mintegy 24 ezer tárgyból, 21 ezer fényképből és 15 ezer adattári tételből álló anyag legértékesebb része az ásvány- és éremgyűjtemény. Az ásványtár anyagát jezsuita tanárok gyűjtötték Tóth Mike vezetésével.

Szálláshelyek Kalocsán:

 http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Kalocsa/

Kalocsa térképe:

 http://www.hungaryrooms.com/terkep/Kalocsa/