Miskolc látnivalói

A magyarság több mint egy évezrede telepedett meg ezen a tájon, és a településnek nevet adó Miskóc nemzetségnek a XI. századtól lett a központja. Az általuk a tapolcai völgyben alapított Szent Benedek-rendi apátság romjait 2004-ben fedezték fel az európai hírű, gyógycentrumként működő miskolctapolcai Barlangfürdő mellett. A város nevezetes műemléke a Diósgyőri vár, az ortodox templom, az avasi református templom, a színház, a deszkatemplom, a zenepalota.

LÁTNIVALÓK

Avasi református templom

Az avasi református templom építése a XIII. században kezdődött, az egyhajós, román stílusú, kisméretű templomot többször bővítették, majd háromhajós gótikus, torony nélküli csarnoktemplommá építették át.

A török hódoltság idején többször érte támadás Miskolcot, ezek során 1544-ben a templom kiégett. Két évtized eltelte után épült újjá, most látható egyszerűbb formában - immár a református vallás kívánalmainak megfelelően. A korábbi pilléreket a ma is látható négyzetes alaprajzúvá alakították át, s a közéjük boltozott félköríves árkádsor fölé famennyezet került. A déli oldalon a ravatalozót 1760-ban, az északi kápolnák és sekrestyék helyén a neogót cintermet 1816-ban építették. Az öt magas pillér által tartott jelenlegi famennyezet 1778-tól ékesíti a templomot.

Diósgyőri vár

A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke.

A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből a négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll.

A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez.

Görögkeleti, ortodox templom

A copfstílusú templom 1785-1806 között épült. Az országban ez a legmagasabb, 16 méteres ikonosztáz. Az 1791-1793 között készült barokk képfal Jankovits Miklós munkája, rajta 88 kép jeleníti meg Jézus életét.

A templom ikonjait - négy kivételével - Anton Kuchelmeister bécsi mester festette. A templom többi berendezése is műemlék: a Mária-oltár, az úrkoporsó, az ikontartók, a szószék, a püspöki trónus és a stallumok a XVIII. század végén készültek copfstílusban. Kegyképét, a Kazáni Fekete Máriát II. Katalin cárné ajándékozta az egyháznak.

A templom kertjében van a Magyar Orthodox Egyházi Múzeum.

Magyar Ortodox Egyházi Múzeum

A kiállítás a görögkeleti egyház történetét, kultúrtörténeti hagyatékait, egyházművészeti tárgyait mutatja be ötvösművek, textíliák, ikonok, dokumentumok segítségével.

A miskolci görögkeleti templom udvarán áll a kereskedőtársaság 1805-ben átépített emeletes iskolája, benne az 1988-ban kialakított múzeummal. Állandó kiállítása A Magyar Ortodox Egyház művészeti és kulturális öröksége címmel három teremben mutatja be mindazokat a kincseket, amelyeket Budapest, Miskolc, Eger, Gyöngyös, Szentes, Kecskemét, Üröm, Karcag és Nyíregyháza ortodox templomaiból, parókiáiról gyűjtöttek össze.

A Magyar Ortodox Egyház ma - Budapest székhellyel - hat egyházközséget és három fíliát foglal magában. Joghatósága kiterjed a magyar és orosz egyházközségekre, főhatósága a Moszkvai Patriarcha.

Herman Ottó Múzeum kiállítóhelye

A várostörténeti tárlat Miskolc évezredes múltját összegzi, a régészeti kiállítás az őskortól a honfoglalásig terjedő időszakot mutatja be, és itt látható a gazdag anyagot felvonultató a Magyarország ásványai című kiállítás is.

A Miskolci évszázadok című várostörténeti kiállítás a honfoglalás korától kiindulva ad képet a település átalakulásának folyamatairól.
Miskolcon és környékén kezdődtek meg legkorábban a magyarországi őskori kutatások. A Mit ránk hagytak a századok című régészeti állandó kiállítás ezeknek az ásatásoknak, továbbá a réz-, a bronz- és a vaskornak a leleteit tárja elénk, majd a népvándorlás korát és a magyar honfoglalást szemlélteti.
A Magyarország ásványai, az Ásványtár állandó kiállítása a Bükk, az Eperjes-Tokaji-hegység, az Aggteleki-karszt és a Kőszeg-Soproni hegység ásványait mutatja be földrajzi rendben.

Palotaszálló

Az 1927-30 között, Mátyás korabeli vadászkastélyt utánzó stílusban épített neoreneszánsz kastélyt függőkert és park veszi körül. A Szinva patak völgyére és a Hámori-tóra nyíló kilátás varázslatos.

A négyemeletes szálló (északi) főhomlokzata a Hámori-tóra, déli homlokzata a Szinva völgyére néz. Az épület főhomlokzatát nagyméretű teraszok tagolják, a főbejárat fölött csúcsos torony emelkedik, amelyből nagyszerű körpanoráma nyílik.

A Lux Kálmán, a kor neves építésze az 1400-as évek végének reneszánsz stílusát, tehát a Mátyás korabeli paloták hangulatát idéző épületet álmodott. A Palota alatt kialakított meredek függőkert várfalszerű bástyáival, tornyaival, felvonóhidat idéző kapujával csak fokozza a középkori hangulatot.

Az épület közvetlen közelében morajlik a Szinva-patak vízesése. A szálloda mögötti parkot hatalmas ősfák, gondozott gyep és virágágyások díszítik.

Avasi harangtorony

Az 1554-ben elpusztult Szent Mihály-temetőkápolna helyén 1577-ben épült különálló harangtorony Miskolc egyik szimbóluma, innen szól az ismert harangjáték is.

A gótikus református templom mellett álló kőtornyon hatszögletű fazsindelyes sisak ül, ami alatt mellvéddel körülvett faárkád helyezkedik el. A torony jellegzetessége, hogy a keleti oldalán két sarok-, az északi és a nyugati oldalon pedig két sarok- és egy középtámpillér helyezkedik el. A torony vastag, erődítményszerű kőfalát csak néhány szűk ablaknyílás töri át.

Különlegessége a harangtoronynak az óra: már 1740-ben is írtak a kopott verő-óráról, amelyet 1781-ben újjal váltottak fel. Egy-egy óranegyed elteltét már ekkor is jelezték a harangok. A szerkezet azonban 1884-ben végleg elromlott. Zittkovszky Zsigmond neves miskolci órást kérték fel az új szerkezet elkészítésére, az új, harangjátékos óra 1941. május 1-jén szólalt meg. A toronyóra és a harangjátékos szerkezet Csury Ferenc szegedi mester alkotása, és Győry Nagy Lajos és Győry Nagy István adományaként készült. A dallamrészletek ma is minden negyedórában, a teljes dallam pedig minden egész órában hallható.

Herman Ottó Múzeum - Miskolci Képtár

Az egyik legnagyobb, leggazdagabb vidéki múzeum. Nemzetközileg is számon tartják a matyóság és a palóc népcsoport népművészeti anyagát. Itt őrzik az egyik legnagyobb érem- és kitüntetés-gyűjteményt. Képtára is országos rangú.

A múzeum állandó (és ideiglenes) tárlatai a kiállítási épületben láthatók:- a Mit ránk hagytak a századok régészeti gyűjtemény az őskőkor első tárgyi emlékeitől a népvándorlás és a honfoglalás koráig ad reprezentatív áttekintést;- a Miskolci évszázadok várostörténeti bemutató a település fejlőésének legfontosabb állomásait mutatja be napjainkig;- a Magyarország ásványai természettudományi kiállítás hazánk talán leggazdagabb múzeumi ásványtárának gyűjteményéből ad ízelítőt. (A Herman Ottó Múzeum Ásványtára a Kossuth utcában található.)

A Herman Ottó Múzeum Képtára, amelyhez országos jelentőségű képzőművészeti gyűjtemény tartozik, az intézmény főépületének első emeleti termeiben kapott helyet.
Az intézmény 1999-ben elnyerte az Év Múzeuma címet. A múzeumban keddtől vasárnapig, 9-22 óra között kávézó működik.

József Attila szobor

József Attila születésének 100. évfordulójára, 2005. április 11-ére készült a szobor. A költő itt, Lillafüreden írta a magyar irodalom egyik legszebb szerelmes versét, az Ódát.

Varga Éva Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása a lillafüredi Szinva-patak vízesésénél, a Palotaszálló függőkertjében áll.

A kompozíció különlegessége, hogy a terasz kőpárkányára támaszkodó, befelé figyelő költő mellett  a párkányra vetődő női árnyék az Óda soraiból rajzolódik ki. 

Eddig egy emléktábla hirdette, hogy itt, Lillafüreden írta József Attila az IGE, az Írók Gazdasági Egyesülete által szervezett első, 1933-as írótalálkozó idején az Ódát.

Országos Műszaki Múzeum Massa Múzeuma "Őskohó"

Az őskohóhoz hasonló ipari emlék Európában is csak három található. Mellette egy XVIII. századi, rekonsturált vasverő és a történetét bemutató Massa Múzeum áll.

Magyarország első ipari műemléke az újmassai faszéntüzelésű nagyolvasztó, közismert nevén "őskohó". Fazola Frigyes építtette 1813-ban, fél évszázadon keresztül itt állították elő a nyersvasat, melyet további megmunkálásra a közeli Hámorba szállítottak. A kohó mellett található a Massa Múzeum, amely a Diósgyőr-hámori Vasmű százéves történetének (1770-1870) főbb mozzanatait, eredeti dokumentumait, valamint az ott használt és készített korabeli szerszámokat és gyártmányokat mutatja be.
A XVIII. századi rajzok alapján 1979-ben újraépített vasverőben a vízikerékkel meghajtott farkaskalapács és fújtató, valamint egy izzítókemence idézi fel a korabeli képlékenyalakítási eljárás helyszínéül szolgáló műhely hangulatát.

Szelata-barlang

Ebben a barlangban találtak először ősemberleleteket: a jégkor végén több tízezer éven át itt élők babérlevél alakú lándzsahegyei és más eszközei szeletai kultúra néven ismertek. A védett barlang nem kiépített.

A Miskolc-Felsőhámor feletti hegyoldalon található Szeleta-barlangot Herman Ottónak, a hazai ősemberkutatás elindítójának kezdeményezésére Kadic Ottokár tárta fel 1907-13 között. Már a barlang előcsarnokában nemcsak rengeteg barlangi medve csontra , hanem egy tűzhely nyomára is bukkantak. Az ásatás folytatásakor a későbbi rétegekből cserépedény-töredékek, csiszolt kőeszközök, a korábbiakból pedig összesen 40 darab paleolit kőszköz került elő.

A fokozott védelem alatt álló barlangot egy ma már nem aktív, de hajdan bővizű karsztforrás oldó hatása hozta létre. Járatainak teljes hossza meghaladja a 90 métert. A barlang számos veszélyeztetett állatfajnak, többek között védett és fokozottan védett denevérfajoknak nyújt állandó és időszakos szálláshelyet.

Vadaspark

A város Vadasparkjának 21 hektárján közel 100 állatfaj 500 egyede él. A Bükk élővilága mellett láthatók az ország nagyvadjai, ragadozói, madarai éppúgy, mint más földrészek állatvilágának képviselői.

Itt látható Közép-Európa egyik legnagyobb farkas falkája természetszerű környezetben, emellett a hazai csülkös nagyvad fajok teljes skáláját megismerhetik a látogatók. A legnépszerűbbek közé tartozik az állatsimogató, a különleges papagájokat bemutató röpde, a madagaszkári félmajom-gyűjtemény, a bengáli tigrisek és a párducok, valamint az Afrika állatvilágát képviselő fajok közül a tevék, a struccok és a szurikáta-csapat.

A vadaspark különlegessége a Természetvédelmi Szoborpark is. Ebben emléket állítanak azoknak az európai természettudósoknak, akik meghatározói voltak a modern állatkertészeti kultúra kialakulásának; illetve a kipusztult állatfajok méretarányos, bronzba öntött szobraival hívják fel a figyelmet arra, hogy helyrehozhatatlan károkat okozhat a természetben az ember. A világon elsőként itt állították fel Gerald Durrell - világhírű természettudós és számos népszerű könyv szerzője - szoborportréját.

A vadaspark területe közvetlenül kapcsolódik a Bükki Nemzeti Parkhoz, így reprezentálja annak növényvilágát.

Anna- (Petőfi-) mésztufabarlang

A barlang európai viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű. A Bükki Nemzeti Park területén található barlangban különleges mésztufa-alakzatokat formált a Szinva-patak által több tízezer éve szállított mész, melynek növényekre kövült csipkéi láthatók itt. A 30 perces túra 200 méteren vezet végig.

Az Anna-barlang, minthogy fiatal édesvízi mészkőben alakult ki, lényegesen különbözik az idősebb tengeri mészkőben képződött cseppkőbarlangoktól. Nagy termek, hatalmas cseppkőoszlopok helyett itt a hévizes barlangok könnyed és aprólékos díszítettségét idéző forrásmészkő-képződményekben gyönyörködhet a látogató.

A barlang üregeit nem utólag oldotta, vájta a víz a befoglaló kőzetbe, hanem azzal egy időben keletkezett. A zegzugos termek mennyezetéről mészbevonatú moszat- és mohafonalak finom rojtozatú, megkövesedett függönye csüng alá. Helyenként apró forrásmészgöböcskék százezrei sorakoznak egymás mellé, másutt megkövesedett falevelek, fűszálak, faágak vagy ezek lenyomatai őrzik a közelmúlt évezredei növényvilágának emlékét. A kisebb üregek többsége az egykor kőzetbe temetett, hatalmas fatörzsek helyén képződött, miután azok elkorhadtak.

A barlag a Palotaszálló függőkertjének alsó teraszáról, a vízesés mellett nyílik. A túrák minden egész órában indulnak, a minimális létszám 10 fő.

Deszkatemplom

Ezen a helyen 1698-tól templom állt, ám fából készült, így gyakran leégett. A mai templom elődje, a Szeghalmi Bálint által tervezett, 1938-ban épült is e sorsra jutott, országos összefogással épült fel a mai templom.

Az erdélyi jellegű templom 1997-ben vált tűzvész áldozatává. A Szeghalmi Bálint terveit tiszteletben tartó, de - Puskás Péter és Rudolf Mihály építészek tervei alapján - szükség szerint megújított templomot 1999-ben szentelték fel.

A külső jegyeit megtartó, kevés zöld és piros festését is visszakapó épület belülről is lenyűgöző: a vörösfenyő tartógerendák alatt tulipán mintával faragott padok, karzatok és hársfából faragott jelképekkel gazdagított szószék, valamint színes ólomüvegablakok fogadják a betérőt.

Két, a tűzben megsemmisült harangja helyett is a régiek nevét - Ödön, Sándor - és feliratát is őrző újak készültek Gombos Lajos harangöntő műhelyében.

A Deszkatemplomot temető övezi, ahová a templom építését lehetővé tevő mecénás, Bató István nevét őrző székely kapun át léphetünk be. Néhány éve már ebben a temetőben nyugszik az egykori tervező, a Németországban elhunyt Szeghalmi Bálint is.

Hámori-tó

A lenyűgöző környezetben lévő Hámori-tó a Garadna-patak felduzzasztásával keletkezett. Ma kedvelt horgász- és csónakázótó, télen a jégen korcsolyázni is lehet. Több mint 1 kilométeres sétaút vezet a partján.

1770 táján a Garadna-patak vizét a vasverő hámorok számára duzzasztották fel. A Hámori-tó 1200 méter hosszú, 4-8 méter mély, átlag 400 ezer köbméter vizet tárol. Mélysége és hideg vize miatt fürdésre nem alkalmas.

Lillafüredi vízesés

A Palotaszálló függőkertjéből látható a Szinva patak 20 méter magasból leomló vízesése. A három szakaszból álló zuhatag nemcsak nyáron nagyszerű látvány, a befagyott vízesés jégpalotája is sokakat vonzó látványosság.

Miskolci Nemzeti Színház

A romantikus elemekkel gazdagított késő klasszicista színház 1847-1857 között, tornya 1884-ben épült. Az épület elődje volt a mai Magyarország ország első magyar nyelvű kőszínháza (1823).

A klasszicista külső máig megmaradt: a sétálóutcára kiugró árkádos kocsibeállója, órás tornya, karakteres, négyzetes alaprajza. A klasszicista külső után a klasszicista, három nagyobb részből álló előtér következik, a bejárattal szembeni főlépcsőn át az erkély- és emeleti üléseket lehetett megközelíteni.

A belső megőrizte a történelmi csillogást: az aranyozást az 1925 óta neobarokk stílusú nézőtéren, a páholyokat, lámpatesteket tartó kariatídákat, az angyalstukkókat és a hatalmas nézőtéri kristálycsillárt is.

A színház legutóbbi teljes rekonstrukciójakor (1991-1997 között Bodonyi Csaba Ybl-díjas építész irányításával) öt játszóhellyel rendelkező, fesztiválközponti szerepre alkalmas intézmény jött létre, ahol otthonra lelt a Bartók Miskolci Nemzetközi Operafesztivál is.

Az intézményhez a színházi élet jeles személyiségei kötődnek: játszott itt - csak a régebbi időket megidézve - Déryné Széppataki Róza, Jókainé Laborfalvy Róza, Latabár Endre, itt volt színidirektor Sebestyén Géza és Sebestyén Mihály is. A színház történetét a szomszéd épületben (Déryné u. 3.) a Színháztörténeti és Színészmúzeum mutatja be.

Zsinagóga

Az 1861-1863 között épült zsinagóga a magyar romantikus építészet egyik kiemelkedő alkotása. Az a Ludwig Förster tervezte, aki többek között a pesti Dohány utcai zsinagógát is jegyzi.

A zsinagóga háromhajós, de kívülről bazilikás megjelenésű. A főhajó oromzatán - ami enyhén a mellékhajók fölé emelkedik - Mózes-táblák láthatók. A főhajó tengelyében, az oldalhajók magasságában helyezkedik el a nyolc ívből, az azokat meghosszabbító, majd nyolcágú csillagokat körülzáró pálcikákból álló kerékablak. Közvetlenül alatta, s a főbejárat fölött a homlokzatot négy, félkörívvel záródó nagyméretű ablak töri át. A főbejáratot közvetlenül egy-egy neoromán oszlop és az azokra ültetett félkörív keretezi. A kapuszárnyat igen míves, neoromán motívumokat idéző kovácsoltvas pántok díszítik.

Az épület előteréből három, félköríves nyílású ajtó vezet a főhajóba. A belső tér öntöttvas szerkezete a tervező Föster működésére jellemző. A vasszerkezet díszítő tagozatai a bizánci, a román és a neogótikus stílust egyaránt megidézik.

A zsinagóga eredeti berendezését 1864-ben (a konzervatív szemléletű hívők tiltakozása miatt) átalakították, átrendezték. Az enteriőr gazdagságát a térélményen túl fokozza a gazdag asztalosmunka, amely részben miskolci, részben pesti mester tehetségét dicséri. A falfestés a teljes felületet kitöltő szalag- és csillagmotívumokból, illetve azok kombinációjából áll. A falfestéssel harmonizált a vasszerkezetek egykor meleg olajzöld színe és plasztikus tagozatainak aranyozása.

A Déryné és Kazinczy utca közötti, kelet-nyugati hossztengelyű telek fekvése szinte kínálta magát az építőknek, hiszen a tájolási kötöttségek nem okoztak gondot az épület utcaképbe illesztésénél. A felújításra váró zsinagóga külseje ezért nem hívja fel magára a figyelmet, bár jelenleg is őrzi eredeti megjelenési formáját.

A Déryné utcáról nyíló kapualjban elhelyezett márványtáblák a Miskolcról és környékéről 1944-ben elhurcolt zsidóságának állítanak kegyeletes emléket.

Szálláshelyek Miskolcon:

 http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Miskolc/

Miskolc térképe:

 http://www.hungaryrooms.com/terkep/Miskolc/