Miskolctapolca barlangfürdője és látnivalói

Tapolca szláv eredetű elnevezése meleg vizet (meleg vizű tócsát, posványt) jelent. Környékét már az ősember is lakta, a fürdő fölött emelkedő Vár-hegy neve valószínűleg népvándorlás kori erődítés emlékét őrzi.

A XIII. század elején itt állt a Miskóc nemzetség építtette Szent Péter-monostor, amely a XIV-XVI. században apátság volt. A XVI. század második felében elpusztult épület maradványait 2004-ben találták meg a barlangfürdő szomszédságában.

A településrészen eredő meleg források gyógyhatású vize már a török idők előtt híres fürdőkultúrát alakított itt ki a völgy nyugalmas mikroklímájában. 1936-ban fedezték fel azt a 150 méter hosszú barlangot, amelynek 27-28 Celsius-fokú meleg forrásaira építve barlangfürdőt létesítettek. A tavi fürdőt 1969-ben építették hozzá.

A Hejő-patak völgyének csodálatos égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki a szerzetesek. A mai park védett terület.

Barlangfürdő

A Barlangfürdőben különböző medencék, zuhanyozók, kádfürdők várják a vendégeket. A víz gyógyító hatása betegek és egészségesek számára egyaránt regenerálódást nyújt.

A fürdő előtermének szétnyitható üvegkupolája alatt kellemes környezet fogadja a belépőt; díszkúttal, márványszoborral, pálmafákkal, kényelmes ülőhelyekkel. Természetesen van büfé is. 1936-ban fedezték fel a 150 m hosszú barlangot, amelyet 1941-ben nyitottak meg. A kupola 212 db cölöpre és az ezekre öntött vasbeton koszorúra épült. Az itteni víz szívműködési zavarok, érbetegségek, vérnyomás és vérkeringési zavarok gyógyítására alkalmas. A tavi fürdőt 1969-ben építették. (Előtte volt egy régi favázas tavi fürdő, amelyet lebontva építették fel a mait.) A barlangfürdőből sziklaalagút vezet a két kagyló alakú szabadtéri medencéhez. Az egyik medencén beton kagylóhéj képez tetőt. Itt 4-5 vastag vízsugár alatt lehet dögönyöztetni testünk izmait.

A Bükk hegység lábánál található Miskolctapolca gyógyhatású forrásvizével és természetes meleg vizű barlangfürdőjével mind jobban kiérdemli a hazai és a külföldi vendégek elismerését. A látogatók az időjárástól függetlenül válogathatnak a termál-, tavi, illetve barlangfürdők között. A 31 Celsius-fokos víz kalcium, magnézium-hidrogénkarbonátos, nyomokban metabórsav, metakovasav, jód, bróm és radon tartalmú. A fürdő termálrészében két gyógymedence található, innen juthatunk a különleges élményt nyújtó természetes barlangfürdő 5 medencéjébe és a szauna parkba.

Péntek éjszakánként 20-23 óra között romantikus éjszakai fürdőzés.

Miskolctapolcai parkrendszer

Területén több évszázados dendrológiai (fás növények) ritkaságok, egzóták és hazai fajok találhatók. A park, amiben csónakázó-tó is található, kedvelt séta- és pihenőhely.

Legszebb az eredeti vegetáció ősgyepeivel övezett csónakázó-tó és környéke. A tó az egykori forrásláp helyén épült, kis szigetén és partján megőrzött az eredeti égeresből egy-egy csoportot. Még ma is megtalálható itt a telepített szúnyogirtó fogasponty és más fogaspontyok, a télen is kuruttyoló vízibékák. Egykor szép számban fordult itt elő a vízi és a kockás sikló.

A Hejő-patak völgyének egykori csodálatos égeresekkel, forráslápokkal övezett táján már az Árpád-korban is parkerdőt alakítottak ki a szerzetesek (kolostoruk feltárása folyamatban van). Tapolca a török idők előtt is híres volt fürdőkultúrájáról, völgyeinek idegnyugtató csendjéről, mikroklímájáról. A mai értelemben vett parkrendszer 1937-től a város tulajdona, 1979-től helyi jelentőségű védett érték.

Sziklakápolna (Jézus Szíve)

A barlangot 1934-ben építették ki, és 1935-ben szentelték fel. Az oltárába a kassai vértanúk ereklyéje került. Az 1995-ös felújításkor állítottak az építést kezdeményező dr. Páter Szabó Pius emlékére székelykaput.

Dr. Páter Szabó Pius erdélyi származású esperes 1934 nyarán járt Miskolctapolcán. Ekkor barátja, Pataky Rudolf a Verebes tetőn megmutatta két tufába vájt barlangját, amelyet juhakolnak használtak. A vendéget lenyűgözte a barlang felől nyíló gyönyörű kilátás, ezért ide a nyaralók lelki életének szolgálatára egy barlangtemplom építését javasolta. Pataky Rudolf e célra 650 négyszögöl területet ajánlott fel.

A templom terveit Menner László miskolci mérnök készítette. A szobrokat Máriahegyi János tervezte és ajándékozta a templomnak. A háborúban a templom elpusztult, újjáépítése 1965-ben fejeződött be.

Vízbe lépő lány - szobor

Varga Miklós szobrászművész Vízbe lépő lány című szobra a Csónakázó-tó parján, lombárnyékba húzódva idézi a régi fürdővárosi hangulatot.

Szálláshelyek Miskolctapolcán:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Miskolctapolca/

Miskolctapolca térképe:

http://www.hungaryrooms.com/terkep/Miskolctapolca/