Mohács és látnivalói

Mohács első okleveles említése 1093-ból származik. A kis falu fejlődése egyenletes volt, s 1408-ban már mezővárosi jogokat kapott.
A település tragikus történelmi eseményről nevezetes: II. Lajos király 1526. augusztus 29-én a Mohács alatti síkságon Majs, Sátorhely, Udvar közelében, Kölkedtől délnyugatra vezette seregét a török ellen, amely fölött győzött a túlerő. A csatában a magyaroknak csaknem a fele elesett, a menekülő király a nagy esőzések következtében felduzzadt Csele-patakba zuhant, és belefulladt a vízbe.
A mai, soknemzetiségű Mohács a XVIII. században alakult ki. Az itt élő magyarok, horvátok mellé nagy számban telepedtek le rácok (szerbek) is, majd később németek.

Mohácsi történelmi emlékhely

A mohácsi csatamező temetkezési helyén a csata 450. évfordulóján, 1976-ban nyílt meg a történelmi emlékhely. Az ország sorsát megpecsételő vesztes csatában mintegy 28 ezer magyar vitéz halt meg, az emléküket idézik a park szobrai.

A tömegsírok között II. Lajos király, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, Szulejmán szultán és sok-sok névtelen vitéz fából faragott szobrát láthatjuk. Alkotójuk Király József, Kiss Sándor, Kő Pál és ifj. Szabó István szobrászművész volt. A kis udvart Illés Gyula törött virágra emlékeztető szökőkútja díszíti. Az átriumos épületben vannak a kiszolgáló helyiségek, ezt és az egész emlékhelyet Vadász György Ybl- és Kossuth-díjas építészmérnök tervezte.

Busó Ház

A húsz életnagyságú, busó maszkot viselő bábut, három sokác lány és egy boszorkány figurát felvonultató kiállításon azok is átélhetik a busójárás hangulatát, akik nem a farsang időszakában látogatnak Mohácsra.

Az életkép hátterében Szigeti Szabó János csónakos átkelést megörökítő festménye látható, a többi falon fényképek, sokác viseletek és faragott busó maszkok tekinthetők meg.

Csatatéri kápolna

A klasszicista stílusú kápolnát 1816-ban Király József pécsi püspök építtette a mohácsi ütközetben elesettek emlékére.

A kápolnában látható Dorffmeister István két híres festménye. Az egyik kép az 1526-os mohácsi csatát és II. Lajos király tragédiáját ábrázolja, másikon pedig az úgynevezett második mohácsi csata, az 1687-es győztes ütközet egy jelenete látható.

A kápolna üvegablaka - Haranghy Jenő alkotása - Kanizsai Dorottyát örökíti meg. Kanizsai Dorottya, Perényi Imre nádor felesége volt, az 1526-os csata után jobbágyaival eltemette a csatatéren elhunyt katonákat.

Görögkeleti-szerb templom

A barokk stílusú szerb templomot a törökök elől Magyarországra menekülő szerbek építették 1732-ben. Az épület a régi szerb negyed földszintes házai között 48 méter magas tornyával messzire látszik.

A templom értékes ikonosztázának képeit Uros Prédity szerb művész ikonosztázainak mintájára Csóka Mór magyar festő készítette a XIX. század elején. 

A falfestmények a XVIII. századból valók, Buday Béla pécsi mester alkotásai. A szószék copf stílusú.

Mohácsi Galéria

Mohács legismertebb jellegzetességeit bemutató állandó - néprajzi, helytörténeti, képzőművészeti - kiállítások láthatók itt, a Kossuth filmszínház emeletén található galériában.

A Fekete kerámia Mohácson című, a fazekasság e sajátos mohácsi változatával; míg a Mohács festője, Kolbe Mihály című a városban 1931-ben letelepedett festőművész (1907-1990) alkotásaival ismerteti meg a látogatót. A Mohács népei című kiállítás a városban élő legnagyobb létszámú népcsoportok: a magyar, a sokác, a sváb, a szerb, a cigány ruházatot mutatja be bábukon. A Mohácsi busó-álarcok című kiállításon egy teljes busó figura, valamint Kalkán Mátyás (1929-1987) busó maszkjai, és a mai faragók álarcai láthatók.

II. Lajos Emlékmű

A várostól északra - a városba vezető út és a Csele-patak kereszteződésében - áll a II. Lajos-emlékmű. A hagyomány szerint az 1526-os vesztett csata után ezen a helyen lelte halálát a király.

Az emlékmű oromzatát oroszlánszobor díszíti, a király halálát ábrázoló domborműveket Kiss György szobrászművész készítette.

Az eredeti emlékoszlopot 1864-ben állíttatta saját költségén Turcsányi Soma, volt 1848-as huszár főhadnagy a csatában elesettek emlékére. Mivel az emlékmű a maga idejében nem aratott sikert, 1897-ben újjáalakították. Kiss György, a neves szobrászművésszel készíttették el a bronzreliefet.

Római katolikus emléktemplom (Nagyboldogasszony)

A bizánci stílust követő, historizáló fogadalmi templomot a mohácsi csata 400 éves évfordulójára emlékezve építettek 1929 és 1940 között Árkay Aladár és Árkay Bertalan építészek tervei szerint.

A templom különlegessége, hogy alapjaiba háromezer magyar község, ötvenkét város és huszonöt megyeháza udvarából felvett egy-egy kilós földcsomagokat helyeztek el 1929-ben, jelképezve ezzel az ország összefogását. A szép arányú, mind külső, mind belső megjelenésében historizáló templomot  Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Az ország első betonhéjazatú építményének kupolája 30 méter magas és 20 méter átmérőjű, a templom 3600 fő befogadására alkalmas.

Az épületben lévő műalkotások megörökítik a magyar történelem legfontosabb állomásait. Az íves oldalfalakat a középkori székesegyházakéra emlékeztető, szenteket ábrázoló üvegablakok díszítik, melyek Árkayné Sztehlo Lili (1897-1959) munkái. A kupola nonfiguratív ábrákkal teli ablakai 1984-ben Michael Gaussling német üvegművész munkája nyomán készültek. A templombelső mozaikképei, melyek Kolbe Mihály (1907-1990) mohácsi festőművész munkái, színeikkel és jelképeikkel az 1526-os mohácsi csatára utalnak. A Mohácsi Boldogasszonyként ismert régi Madonna-szobor eredete a török időkre nyúlik vissza.