MAORT-LAKÓTELEP - Nagykanizsa
A Sétakert szomszédságában a város által felújított területen az 1940-es években felépített, képében országosan is egyedülálló lakótelep. Miután a zalai olajmezők termelése felfutott, szükségessé vált, hogy  a MAORT mérnökök, tisztviselők, munkások számára lakások épüljenek. A munka 1942-ben kezdődött, s hamarosan elkészült a lakótelep azon része, amelyet a mai Papp Simon-sétány, a Vécsey utca, a Maort utca, Olaj utca és a Gyulai Zoltán köz határol. A terület egy részének parkosítási munkái csak a háború után kezdődhettek el. A háború által félbeszakított építkezések 1946-ban folytatódtak, az ideiglenes barakképületeket lebontották, helyükön időtálló épületek készültek. A munkálatokat a MAORT építési és tervezési osztálya végezte Bősze Kálmán irányításával. A volt MAORT lakótelep ma helyi védelmet élvez.

INKEY SÍRBOLT - Nagykanizsa

1768-ban épült, négykaréjos alaprajzú centrális barokk műemlék kápolna. Inkey Boldizsár, családjának talán legjelentősebb birtokszerzője emeltette. A kupolaboltozatos kápolna tetején kicsiny, nyolcszögletű torony, falát lapos pilaszterek tagolják, egyszerű, korábban kovácsoltvas ráccsal zárt bejárata fölött ovális ablakkal, felül háromszögletű timpanonnal. A bejárat kőkeretén azelőtt az Inkey-címer díszlett. Kupoláját freskókkal díszítették. Padlója alatt van a családi kripta. Az egykor mögötte lévő kálváriát hármas fülke zárta le, a középső nagyméretű, kvalitásos, fából faragott korpusza jelenleg a Thúry György Múzeumban van. Kerítőfala szintén kovácsolt vaskapujának pilléreit kőszobrokkal díszítették. Az előtte álló 1842-ben készült klasszicista urna, az Inkey urna ma a Sugár út 5-ben lévő moziépület előtt, a Károlyi kertben áll.

Az épületet többször kirabolták, feldúlták, díszeit leverték, összetörték. 1952-ben az úttörők fémgyűjtő akciójuk során a kupola réz borítását is leszedték. Az épület állaga egyre romlott, falfestményei megsemmisültek. Tetőszerkezetét 1962-ben rendbe tették, majd 1975-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelet felújíttattaa kerítést, az épület homlokzatát, s megoldották a vízelvezetést is. Bár időközben az épület hasznosítására többféle elképzelés is született, a teljes rekonstrukció pénz hiányában nem valósult meg.

VASÚTÁLLOMÁS - Nagykanizsa
A városnak az az 1861-ben átadott épületegyüttese, ami elkészültekor az ország egyik legforgalmasabb pályaudvara volt. A Déli Vasút három legnagyobb pályaudvarát, így a nagykanizsait is Carl Schlimp tervei alapján építették.  A közülük elsőként elkészült nagykanizsai pályaudvaron minden kocsiosztály utasát külön-külön váróterem fogadta, ugyanakkor az épületben megoldották az induló és az érkező utasok szétválasztását. A forgalom jobb lebonyolítása érdekében csarnokot építettek az első négy vágány fölé. Az 1861-ben átadott épületegyüttesben a vonatfogadó csarnok csatlakozott az állomás épületéhez. A fából készült és díszes vaselemekkel stabillá tett csarnokot azonban 1940-ben rossz állapota miatt lebontották. A vasútállomás épülete az 1950-től végzett folyamatos bővítés és felújítás után nyerte el mai arculatát. 1996-ra készült el az első 4 vágány magas peronja. A vasútállomás épülete helyi védelem alatt áll.

REFORMÁTUS TEMPLOM - Nagykanizsa
Vécsey Barnabás városi mérnök tervei szerint Kalmár Zoltán építési vállalkozó kivitelezésében, az úgynevezett római iskola stílusában, 1934-ben épült templom. 28 méter hosszú, egyszerű, áttekinthető épület, keskeny, félköríves záródású ablakokkal. Tömegéből erősen kimagasodó, 19 méter magas, hasáb alakú sisak nélküli tornya homlokzatának bal odalán van. Ennek vastagsága az északnyugati sarkon legfelül a negyedére csökken. Itt pártázat koronázza, akárcsak a torony melletti háromnyílású, tömbjében is elkülönülő előcsarnokot, amelynek emelt szintjéhez széles, kőkorlátú lépcső vezet. Nagy, tagolatlan falfelületeit a torony sarkánál felhúzott terméskő lábazat és az északi oldal fogazott párkánya ellensúlyozza. Főhomlokzatán a torony felső részén magas résablak és óra látható. Belül a padok két oszlopban helyezkednek el, a bejárat felett karzat emelkedik, ezen túl a belső teret az északi oldalán pillérsor is tagolja. Falai puritánok, fehérek. Szentély-részéhez délről gyülekezeti terem csatlakozik.

BAJER CUKRÁSZDA ÉPÜLETE (MUSKÁTLI CUKRÁSZDA) - Nagykanizsa
A Kölcsey utca és a Deák tér sarkán álló szecessziós stílusú épület, melynek földszintjén egykor a Muskátli Cukrászda állt. Helyén a múlt században egy kis földszintes ház, a Fleischacker-ház állt, melyet árverésen 1897-ben először a Nagykanizsai Segélyegylet Szövetkezet vett meg, majd 1900-ban Haas Vilmos fűszerkereskedő. Tőle 1903 februárjában Bajer VInce cukrász vásárolta meg a régi épületet, s még ugyanebben az évben megkezdte emeletes lakóházának építését. A sarokház az államosításig Bajer Vince és leánya, Bajer Mária (Ring Imréné) tulajdona volt. A sarokrészen működött az elegánsan berendezett Bajer Cukrászda. Bajer Vince üzletét később is híres cukrászda. a Makoviczky követte, majd a Muskátli Cukrászda. A ház egy emeleti lakását 1906-ban, a megalakulásakor, a Néptakarékpénztár Rt. vette bérbe irodahelyiségnek, s működött itt hat éven keresztül. Mellette az emeleten volt a század elején a Phönix Biztosító Társaság főügynöksége, majd az 1920-30-as években a Frankfurti Biztosító, s a Magyar-Francia Biztosító Rt. vezérügynöksége. Bár az épületet többször felújították, a szecessziós jegyeket máig őrzi. A stílusra jellemző hullámzóan áradó vonalak, formák és plasztikus növényi ábrázolások jelennek meg a homlokzatdíszeken. A földszinti ajtónyílásokat felül hullámvonalas keretek zárják le, melyeket a sarkokon szalag-, szőlőfürt-, s kagylómintákkal  díszítettek. Az épület Deák téri homlokzata az emeleten 7, a sarokrészen 2 ablaktengelyes, a homlokzat két oldalán a két szélső ablakot közösen, a középső ablakot, s a sarokrséz középső fülkéjét egymagában a főpárkányig felnyúló, rusztikázott pillérek keresztezik. Az ablakok fölött, a pillérek közti téglalap alakú mezők szárnyas női ablakokkal, szőlőfürtökkel, s - levelekkel, - indákkal díszítettek. A sarokrészen középen félköríves fülkében kőváza látható levélcsokorral. E fülke fölötti és a Deák téri homlokzaton a középső ablak fölötti mezőkben az építés dátuma olvasható ("ANNO DOM MCMIII") szőlőfürtökkel, - levelekkel közrefogva. Az épület homlokzatán a főpárkány felett tömör mellvéd fut végig, melyet a Deák téri oldalon és a sarokrészen középen háromszög oromzatú, kőoromdíszes, íves padlásablakkal áttört elem díszít. 1992 óta helyi védelmet élvez az épület.

20. HONVÉD GYALOGEZRED EMLÉKMŰVE - Nagykanizsa
Hybl József alkotása az Erzsébet tér délkeleti sarkán, mely az ezred első világháborúvan elesett hősi halottainak állít emléket. A háborút túlélt bajtársak adományiból, Budapesten, a Vigadóban tartott díszhangverseny jövedelméből és a városi tanács hozzájárulásából gyűlt össze az emlékműalap. A szobor elkészítésére 1929. június 6-án kiírt pályázaton indult Istók János, Hybl József, Thúry Jobbágy Miklós, de megbízás útján elvállalta volna Kisfaludy Stróbl Zsigmond és Zala György is. A 9 szoborterv közül végül a "Dalolva mentek csatáról csatára" jeligés tervet fogadták el, Hybl József alkotását. A szobor helyét először a Deák téren, majd hosszú vita után az Erzsébet téren jelölték ki. A bronz szobormű a rohamra induló oreg népfelkeltőt és a fiatal honvédet ábrázolja. Felirata a győztes pályázat jeligéje maradt: "Dalolva menter csatáról cstára 1914-1918" és "A 20-as Honvédek és Népfelkelők emlékének." Haraszti mészkőből készült talapzat két oldalán az ezred által vívott csaták helyeit örökítették meg. A szobrot mészkőből és kovácsoltvasból készült kerítés vette körül. Az emlékmű témájához kapcsolótott a kerészeti kiképzés is, virágokból kirakva a Szózat sorai voltak olvashatók: "Még jőni kell, még jőni fog egy jobb kor." Az ünnepi leleplező beszédet 1930. június 1-jén József főherceg mondta. Az emlékmű 1965-ben a Széchenyi térre, majd a Hevesi Sándor Művelődési Központ építésekor a Sétakertbe került át. 1993-ban helyezték vissza eredeti helyére , az erzsébet térre. Az áttelepítési terveket Berkes József készítette, a kivitelezési és a rekonstrukciós munkákat a KOBO Kőfeldolgozó Bt. végezte. Ünnepélyes átadására 1993. október 23-án került sor. 1997-ben egy kőoszlopos alacsony kerítést helyeztek el az emlékmű körül, mely szintén a KOBO Bt. munkája.  

IZRAELITA TEMETŐ - Nagykanizsa
Az Ady Endre utcában fekvő temető, amit a köznyelv zsidó-temetőként említ. Az 1780-as években, az akkori Izraelita temető, amely a mai vasútállomás felvételi épülete mellett volt, megtelt, ezért a hitközség gróf Batthyány Lajostól, a város kegyurától 100 négyszögöl telket kért az új temető számára. E telket megkapták, s ezt követően, immár a temető mai helyén 1786-ban megkezdődött a temetkezés. E sírkert téglalap alakú, nagysága nyolc katasztrális holt. Gesztenyefasoros főút osztja ketté, a mellékutak osztják tovább több, mint harminc parcellára. A temetőkert nyilvántartókönyve mintegy 4 ezer halottat tüntet fel. Ez a temetőrész a jelenlegi temető északkeleti részén található. Idővel a temető területe tovább bővült.

A sírkert jelentős értékű síremlékeivel, nívós kertészeti megoldásaival, jó karbantartásával a gazdag nagykanizsai hitközség törődésére vallott. A legrégibb, a 18. század végéról való síremlékek közül néhány még ma is megtalálható. A sírkövek a 19. század közepéig héber, majd a 20. század elejéig leginkább német nyelvűek voltak, de köztük magyar feliratúak is akadtak. Utána a sírkőszövegek leingkább magyar nyelvűek, de kevés német nyelvű is létezik. Valamennyi sírkövön héber felirat is olvasható.

A temetőhöz szervesen kapcsolódik a város egyik legszebb helyi védettségű épülete, a ravatalozó, amit 1883-ban ekletktikus stílusban építettek. A második világháború alatt az épület megsérült, a helyreállításra hosszú évtizedeken át nem volt pénz. Fő homlokzatát négy beépített korintoszi oszlop tartja. Az oszlopok timpanont tartanak, amelyen héberül és magyarul is olvasható az "Izraelita temető" felirat. A középső főbejáratot régen vasrács zárta le, ma vaskapuja van, innen két lépcső vezet az előcsarnokba. Tovább haladva két fekete kapun át juthatunk a szertartásterembe. A helyiség természetes megvilágításáról nagy méretű ablakok gondoskodnak. Az épület fő homlokzatához két kisebb épület kapcsolódik.

A temetőt is több alkalommal érték háborús károk. Először a szabadságharc idején, amikor is 1848 októberében hadicselekmények színhelyévé vált. A második világháborúban a vasútállomás elleni légitámadás során rongálódott meg. A háború idején a helyi zsidóságot Németországba hurcolták el. A hitközség 1944-ben tagjainak kilencven százalékát elveszítette. A háború után a visszatért kis számú zsidóság keveset tudott áldozni a temető fenntartására. A sírkövek letöredeztek, szétmállottak, és az ezeket körülvevő növényzet túlburjánzott. Végül is a ravatalozó és sírkert 1994-ben kezdődött helyreállítási munkái 1995 őszén fejeződtek be. A felújításban jelentős szerepet vállalt a hitközség vezetője: Katzenbach Ferencné.

NÉMET-MAGYAR KATONATEMETŐ - Nagykanizsa
Emlékhely a városi temetőben, a Nagykanizsán és környékén elesett német és magyar katonák sírkertje. Az elesettek földi maradványait a Német Hadisírokat Gondozó Szövetség kutatta fel, s finanszírozta a temetőben folyó munkálatokat is. Egy széles út két oldalán szürke gránit sírkeresztek sorakoznak egymás mellett, amelyek engyenként 4-4 katona sírját jelölik. Az út végén fából faragott, indákkal, tulipánokkal díszített kereszt áll, tövénél "1939 1945" bevéséssel, a kereszt két szárán Alfa és Omega jellel. A kereszt hátoldalán az "1914 1918", "1956" és alul az "1941 1945" évszámok olvashatók, bevésett csillag, lélekharang, kereszt és mécses díszítések mellett. A kereszt előtt szürke gránit lapon magyarul és németül a következő felirat olvasható:"1939-1945 Itt magyar és német katonák nyugszanak. Emlékezzetek meg róluk és a háború áldozatairól." A temető avatási szertartása ökomenikus istentiszteletet követően 1993. október 2-án volt. A sírkertet még nem zárták le, az avatás óta újabb 35 katonát helyeztek nyugalomba itt. Jelenleg 426 magyar és német katona sírja található a temetőben. A sírok gondozását a Német Hadisírokat Gondozó Szövetség látja el.

ELSŐ VILÁGHÁBORÚS HŐSI TEMETŐ - Nagykanizsa
Emlékhely a városi temetőben. Alacsony sírkövek sorakoznak pontos sorokban egymás mellett, emléket állítva az 1100 különböző nemzetiségű katonának, akik az első világháború idején Nagykanizsán, a MOnarchia legnagyobb hadikórházában haltak meg. A temető központi részén egy obeliszk áll, három oldalán kidomborodó kereszttel díszítve, elöl felirattal: "1914-1918 Emlékezzetek és küzdjetek azért, amiért mi életünket áldoztuk." A Zalai Közlöny az 1924. augusztus 16-án megjelent felhívásával indította meg akcióját a hősi temető rendbehozatala és a síroknak sírkövekkel való megjelölése érdekében. Négyévi gyűjtés eredményeként 1928. november 1-jén impozáns ünnepély keretében került sor a temető átadására.

ELSŐ VILÁGHÁBORÚS ZSIDÓ HŐSÖK TEMETŐJE - Nagykanizsa
Emlékhely a nagykanizsai izraelita temetőben. Az első világháborúban elesett zsidó katonahősök egyszerű, műkő síremlékei jelképesen egy kőszegéllyel vannak körbekerítve. Központi emlékköveén héber és magyar nyelvű felirat emlékezik az itt nyugvókra. A magyar nyelvű sírfeliratot Munkácsy Noémi költőnő, Winkler Ernő rabbi felesége írta: "Nyugodj el immár békességben, Harcos útjaink fáradt vándora. Álmodd a rabság napsugaras álmát, Mi fájdalmas hősünk, magyar katona." A magyar szöveg feletti héber felirat magyarra fordítva: " A hősök emlékére! Sasoknál könnyebb, az oroszlánoknál bátrabbak, akiknek lelkét begyűjtötték, akik meghaltak a népért és szülőföldjükért a világhháborúban. 1914-1918 Lelkük legyen az öröklét kötelékébe belefoglalva."

Az emlékkövet az Izraelita Szentegylet állíttatta. A temetőt és az emlékművet 1927. május 30-án, a Hősök Emlékünnepén avatták fel.