Keresés
Belépés
Élménybeszámolók, útleírások
Tihany történelmi emlékhelyei
Tihany nemcsak a Balaton, de Magyarország gyöngys... Tovább »
Budapest 3 nap alatt
Budapest, reméljük, rabul ejti önt is, és sikerül ... Tovább »
Egy éjszaka egerben
Nagylányom az egri főiskolára jelentkezett, ezért ... Tovább »
Nagykanizsa rövid története
Nagykanizsa régi mező és kereskedőváros. A Római b... Tovább »
Mohács és látnivalói
A település környéke török kori történelmi tragédi... Tovább »
Élmények, beszámolók
Szentek földjén
Kirándulásunk célpontja, ezúttal országunk nyugati felébe, az ókorban rómaiak által lakott területre irányul, Pannonhalmára.
Kirándulásunk célpontja, ezúttal országunk nyugati felébe, az ókorban rómaiak által lakott területre irányul, melyet anno „Sabaria Sica” néven emlegettek. A név első fele ismerős lehet Szombathely római kori megfelelőjéből, ám a kettő nem ugyanaz. Egészen a nyelvújítás koráig hiába keresnénk a térképen Pannonhalmát. Nem találnánk, ugyanis nem ez volt a neve. Kazinczy nyelvújító munkáját megelőzően Szent Márton hegy vagy Győrszentmárton névre hallgatott a település. A névválasztás nem a szentek közül kiválasztott győztes jutalma volt, hanem komoly helyi kötődés eredménye képp kapta a nevet. Szent Márton édesapja a környéken állomásozó légionárius katona volt. Márton ugyan nem Magyarországon nőtt fel emlékét azonban évszázadokig hűen őrizte a település. A legenda szerint Márton az út mellet fekvő koldusra terítette saját köpenyének felét, hogy segítsen rajta. Jótette után a szent Szűz adott számára utat a jövőre nézve és tanácsolta neki, hogy életét a szentelje Jézusnak. Márton megfogadta a tanácsot és a katonasors helyett szent életet élt, példát mutatott és hívei körében elismerést aratott. Mindezek ellenére Márton élete végéig megőrizte szerénységét. Például, nem akart beleegyezni püspökké választásába sem. A Lúd ólba próbált elmenekülni, de azok elárulták őt gágogásukkal. Ezért van az, hogy több képen Szent Mártont ludakkal látjuk ábrázolva.Véleményem szerint, nincsenek véletlenek, nem volt véletlen, hogy szent Márton ezen a helyen született, hogy szent István királyunk a Pannon hegyre járt imádkozni, fiával, szent Imre herceggel. A jó Istennek már akkor határozott szándéka volt, a heggyel. Tökéletes feltételeket adott a bencések szabályzatában meghatározott elvekhez a monostorépítéssel kapcsolatban.
Géza fejedelem, a monostor építtetője a mai időkben is megállná a helyét, mint politikus. A nyugati törzsek iránti tiszteletből és a köztük megtartandó tartós béke kedvéért felvette a katolikus hitet, sőt monostort is építetett szándékának komolysága végett, ám ő maga soha sem adta fel pogány hitét a világ felé megtért, támogatta és hirdette a vallásosságot, ugyanakkor, soha nem üldöztetette a pogányokat. A monostorba bencéseket telepített le. A szent Benedek által alapított rend célja az elvilágosiasodott kereszténységtől való elzárkózás, a vallás a biblia szerinti gyakorlása volt, mint kezdeti lépés. A későbbiekben, regulában foglalta össze a bencés szerzetesek hivatását és mindennapi teendőjét, melynek értelmében a szellemi lelki gyakorlatoknak egyenes arányban kell állniuk a fizikai feladatokkal. Korábban a fizikai feladatokat a gyógyfüvek termesztésében, kódexmásolásban határozták meg, ám az idők során egyre komolyabb szerepet kapott a tanítás is, amely mára a bencések szerzetesi életének egyik fő feladata. Az imádság Pannonhalmán éppoly fontos, mint az ismeret, a tudomány közvetítése a jövő generáció felé. Az apátságban tett sétánk során tulajdonképp egy multi komplexumot járunk be. Megtekintjük a szerzetesi épületegyüttest, pillantást vetünk az iskolaépületekre és belepillantunk a szerzetesi életbe. Kezdjük, meg sétánkat az apátságban, mely 1996-tól az UNESCO világörökség részese.A látogatók egy ún. fogadó központba, érkeznek, ahol rövid filmvetítés során megismerkednek a hely történetével, a szerzetesek munkásságával valamint a szerzetesei elhivatottsággal. Ezt követően egy kaptatós dombon, felsétálunk az apátság területére. Innen csodálatos panoráma tárul elénk a környező falvakra. Bár épületkomplexum közepén állunk, mégis úgy érezzük, mintha az érintetlen természet kellős közepén volnánk Tökéletes hely a meditációra a bűnöktől mentes életvitelhez.
Az épülettel „farkasszemet nézve” a legszembetűnőbb elem a templom tornya. Már a hegy aljáról hívogat minket a torony, nem csoda hisz 43m magassága már messziről felismerhető. Homlokzatát immáron mozaik díszíti a korábbi tervekkel ellentétben. Eredetileg bronzkivitelben láthattuk Szent Istvánt Anasztáz apáttal és I Ferencet Novák Krizoszton főapáttal. A bronz, azonban túl súlyos lett volna az épület számára. Lépjünk be a templomba! Míg kívülről robosztus összhatású erődtemplomra számíthatunk, addig a templomba lépve barátságos tágasnak ható légkör fogad bennünket. Maga a bazilika háromhajós szinteltolásos elrendezésű. Ha az építészeti stílust szeretnénk meghatározni, rövid találgatás után egyszerűen az eklektikus stílussal határozhatjuk meg. A történelem során többször megtámadott és átalakított templomot, mindig az adott kor stílusában alakították át, megőrizve a korábbi stílusjegyeket. A templom díszítését tekintve nem feltétlenül tudnánk katolikus, ezen belül is bencés templomra következtetni, ugyanis hiányoznak a gazdagon faragott padok a szenteket ábrázoló színes festmények. A klasszicista stílusú szépen megmunkált kőoszlopoktól és a szamárhátíves gótikus mennyezettől eltekintve, már-már egyszerűnek mondható a templombelső. Az itt elmondottak vonatkoznak az altemplomra is ahol vörös márványba burkolt ülőfülkét, tekinthetünk meg.A templomot az ékes kapun, a Porta Speciosan keresztül hagyjuk el. Ez a kerengő felőli kijárat, itt gyülekeznek imádságra a szerzetesek. Feltehetőleg ez már az elmúlt századokban is így lehetett, ugyanis az 1800-as évekből származó falfirka erre enged minket következtetni. Megnyugtató, hogy a rongálás nem napjaink találmánya és különösen örvendetes, hogy néha kmoly történésekre enged következtetni. A kaputól jobbra egy feltehetőleg a XV, századból falfestmény részletét láthatjuk, melyre egészen véletlenül az átalakítás során bukkantak. A festmény egy olaszországi legendát mesél el, miszerint a templom oldalán álló szent szobor, melyet akkoriban a mecénások gazdagon felöltöztettek, az alatta álló koldusnak adta az egyik arany cipőjét.
A kapuval szemben található a kerengő, mely a szerzetesek életének egyik legfontosabb helyszíne. Ez az a hely ahol elmélkedhetnek a szabad levegőn. Mi azonban csak látogatók vagyunk, nem adatik meg a lehetőség, hogy körbe- körbe sétálva gondolkodjunk az élet adta kérdések helyes válaszain, úgyhogy menjünk tovább a látogatók számára kijelölt útvonalon a könyvtár irányába, Szépen és tudatosan kialakított egységbe érünk. Tudvalévő, hogy az elmúlt századokban még nem volt villany, a gyertya használat, pedig túl veszélyes lett volna, így az ablakokat, úgy helyezték el, hogy a nap minden szakában besüssön a fény. Ma két szinten helyezkednek el a könyvek a végtelen polcokon. A gyűjtemény körülbelül 300000 kötetet számlál.A könyvtár az utolsó helyiség, amit az egyszerű látogató megtekinthet, ezt elhagyva újra a világ gyors sodrású életfolyamába csöppenünk, de talán már másképp látjuk a mindennapi küzdelmet, talán másképp kezdünk a megoldáshoz, mert lehet, hogy valamire megtanítottak minket a bencések. Hogy ezt megtudhassuk, bizony el kell látogatnunk Pannonhalmára!