A patkó alakú, macskakövekkel borított barokk belvárosban egymás mellett sorakoznak fel Sopron nevezetességei. Az építészeti remekekben bővelkedő városrész régi épületegyütteseket, kőből faragott szobrokat őriz.

A patkó alakú, macskakövekkel borított barokk belvárosban egymás mellett sorakoznak fel Sopron nevezetességei. Az építészeti remekekben bővelkedő városrész régi épületegyütteseket, kőből faragott szobrokat őriz.

A hangulatos barokk Fő tér számos történelmi emlékkel, érdekes látnivalóval fogadja az arra járókat. A tér egyik legismertebb látványossága a Késmárki Thököly Éva Katalin és harmadik férje Löwenburg Jakab adományából készült Szentháromság-szobor. Az 1695-1701 közötti pestisjárványtól való megmenekülésük emlékére emelt fogadalmi szobor érdekessége, hogy Közép- Európában ennél a szobornál készült elsőként kültéri csavart oszlop.

A téren találjuk a város jelképeként ismert, 61 méter magas, csodálatos körpanorámát nyújtó Tűztornyot is. Ez a torony adott lakást a toronyőrnek, akinek feladatai közé tartozott a tűz figyelésén, jelzésén túl a közeledő ellenség szemmel tartása. Jeleznie kellett, ha előkelő uraság közeledett a városkapuhoz, valamint akkor is, ha idegen borszállítmány érkezését fedezte fel. A torony tömbje a román, középső erkélykoszorúja a reneszánsz, toronysisakja pedig a barokk jegyeiben készült. A Tűztorony tetejét díszítő kettős sas és a toronyóra az 1681. évi országgyűlés után került fel a gömbre.

A torony lábánál található Hűségkapu az 1921-es népszavazásnak állít emléket, mivel ekkor döntötték el a város lakói, hogy Magyarországhoz szeretnének tartozni. Ezért is nevezik Sopront a Hűség városának. A kapu szoborcsoportja Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotása. Folytassuk utunkat a történelmi Fő téren! A tér majd minden házába érdemes betérnünk.

Szorosan a várostoronyhoz építve áll a Városháza. Az eklektikus stílusú épület Hinträger Móric és Károly tervei szerint, 1896- ban a millenium évében készült el. A városházával szemben találjuk Sopron egyik leghíresebb épületét, a Storno-házat (Fő tér 8). A lakóházat 1872-ben vásárolta meg a svájci származású kéményseprő, festő és restaurátor Storno Ferenc. A Storno dinasztia híres műgyűjtő család volt, gazdag gyűjteményükben középkori kelyhek, kerámiák, keresztek, faragások, és értékes festmények láthatók. A házban sok neves magyar is megszállt, köztük Hunyadi Mátyás, Liszt Ferenc és Széchenyi István. A tér 7. számú épületét Tábornok- és Lackner-háznak is ismerik. A Tábornok-ház elnevezés a 17. században itt lakó katonai parancsnokoktól származik. A Lackner-ház elnevezést néhai lakója, Lackner Kristóf után kapta, aki 14 évig volt Sopron polgármestere. A 6. szám alatti impozáns épület egykori tulajdonosáról, Fabriciusról kapta a nevét. A Fabricius-ház Sopron egyik legértékesebb, legnevezetesebb műemléke. A ház udvarát kétemeletes loggiák és nyitott lépcsősor teszi különlegessé. Középkori pincetermében találjuk a római kőtárat, ahol az egykori római Capitoliumot díszítő Trias-szoborcsoportot őrzik. A Vármegye háza (Fő tér 5.) oszlopdíszes klasszicista épülete Hild Vencel tervei alapján 1859- 34 között épült. Az épület hátsó levéltári részében várostörténeti kiállítás található, amely 1162- től mutatja be a város eredeti dokumentumait.

A szomszéd ház, a 4. számú Kassov-ház egykori vendégeiről nevezetes. Itt szállt meg az országgyűlés alkalmával 1622- ben és 1625- ben II. Ferdinánd, 1681- ben I. Lipót és itt készült 1684- 85 telén Buda ostromára Lotharingiai Károly. A Fő tér 2. számú épülete a Patikaház. Lebontását 1525- ben II. Lajos tiltólevele akadályozta meg, ez az ország első műemlékvédelmi irata. Kiállításán a patikák berendezésein kívül gyógyszerészeti könyvritkaságokat tekinthetünk meg.

A Templom utcában találjuk a Kecske-templomnak nevezett, barokk berendezésű bencés templomot. A nem mindennapi elnevezés egy népmondának köszönhető, mely szerint egy kecske kincseket túrt fel, és ebből építették fel a templomot. A gótikus boltozatú Kecske-templom a 17. században koronázások és országgyűlések (1634-1635) színhelye is volt. A város történelmének egyik dicső emléke, hogy e templom falain belül koronázták meg III. Ferdinánd királyunkat. A templom melletti bencés kolostorban láthatjuk az ország egyik legszebb gótikus termét, a középkori Káptalan-termet, melynek kiemelkedő értékű műemlékei egyedülállóak hazánkban. A helyiséget csodálatos középkori freskók, oszlopfaragások, és kőrácsos ablakok díszítik.

Ha átsétálunk a Széchenyi térre, régi házak érdekes történeteivel ismerkedhetünk meg! A teret nyugaton a Liszt Ferenc Kulturális és Konferencia Központ határolja. A tudomány és kultúra városi színteréül a Liszt Ferenc nevét viselő Konferencia és Kulturális Központ eklektikus épülete szolgál, létrejötte is e kettő összeforrottságát mutatja. Az ötszintes épület konferencia-, színház-, bál-, koncert-, szekció- és kiállítótermei olyan rangos rendezvények helyszínei, melyekkel nem csak a város, hanem, hanem a régió vezető pozíciójú konferencia- központjává és meghatározó kulturális centrumává vált. A konferencia központtól néhány percre található a Petőfi Sándor Színház, mely szinte egész évben kulturális estekkel, színházi előadásokkal, koncertekkel várja az érdeklődőket.

A Széchenyi tér. 1. számú háza hosszú esztendőkön át a Széchenyi család birtokában volt. Széchenyi Ferenc itt tartotta azokat a ritkaságokat is tartalmazó érem-, könyv- és térképgyűjteményét, melyet később felajánlott a Magyar Nemzeti Múzeum megalapítására. A Várkerület 55. számú házában, az egykori Fehér Ló Vendégfogadóban 1644-ben Zrínyi Miklós, 1775-ben pedig a híres zenegéniusz, Haydn szállt meg. A Várkerület 75. szám alatti Pannónia Szállóban lakott nászútján ifj. Johann Strauss és fiatal felesége. Az idilli környezet olyannyira megihlette Strausst, hogy Sopron városában írta az Egy éj Velencében című operettjének egy felvonását.

Menjünk el az Orsolya térre! A tér már 1428-ban sópiacként szerepelt bizonyos dokumentumokban. Az Orsolya tér 2. alatt a 19. század neogótikus építészeti emlékét, az Orsolyita-templomot láthatjuk. A remekmívű templom előtt álló Mária-kút egy évszázaddal korábbról, a 18. századból való. Az Orsolya tér 5. számú árkádsora, az úgynevezett Lábas-ház, mely 1570. körül épült, földszintjén valaha mészárszékek sorakoztak, ma időszakosan nyitvatartó kiállítások kapnak helyet az épületben.

Az Új utcát nem hiába nevezték régen Zsidó utcának: a hangulatos utcácskában két zsinagóga is épült. A 11. szám alatti zsinagógát 1350-ben építették, benne a zsidó vallást és szokásokat bemutató gyűjteményt láthatjuk. A 22. szám alatt álló zsidó templom még régebbi, mint a korábban említett középkori zsinagóga.

A Szent György utcában a 12. szám alatti Eggenberg-házba térünk be. A stílusában 17. századi késő reneszánsz épület kapuja fölött a Branderburg - címer, erkélyes udvarán pedig a Hohenzollern - címer látható. A Soproni Evangélikus Egyház történetében fontos küldetése volt Eggenberg hercegnének, aki rokoni kapcsolatai révén engedélyt kapott házában evangélikus istentiszteletek tartására, ami a Tábornok- ház kivételével egyébként tilos volt a városban. A Szent Mihály utcában találjuk a román alapokra emelt, Szent Mihály-templomot, melynek 48 méter magas tornyát már messziről jól láthatjuk. A gótikus templom őrzi a középkori, fából faragott Madonna-szobrot.

A Bécsi út 5. alatti ház falán oroszlánokat pereccel ábrázoló kőcímer hívja fel magára a figyelmet: a barokk stílusú épület bizony a Pékmúzeum! A soproni pékek 1715-től 1960-ig, azaz több mint kétszáz évig ebben a pékségben sütötték a friss cipót. A múzeumban ma megtekinthetjük a régi műhely berendezéseit, emléktárgyait, és egy 1559-ből származó pecsétet. A pékbolt előtt 1783-ig egy olyan készülék állt, amellyel a rossz minőségű kenyeret sütő pékeket nyilvánosan vízbe mártották.

Szálláshelyek Sopronban:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Sopron/