Keresés
Belépés
Élménybeszámolók, útleírások
Budapest egy nap alatt
Budapest egy nap alatt
Zalaegerszeg látnivalói
Zalaegerszeg Zala megye székhelye, így számtalan h... Tovább »
Gyula és látnivalói
Gyula kiemelkedő idegenforgalmi központ. Legismert... Tovább »
Röjtökmuzsaj
Röjtökmuzsaj és Muzsaj-i falurésze az Ikva malomár... Tovább »
Élmények, beszámolók
Unicum a Tisza partján
Kicsiny hazánkban, - amely igazágból óriás, ha szemügyre vesszük mennyit nem ismerünk belőle - kevés olyan hely van, ahol nem irodalmi magyar nyelvet beszélnek, hanem még igazi tájszólást hallhatunk. Szeged pedig ezen kevés, hely egyike.
Kicsiny hazánkban, - amely igazágból óriás, ha szemügyre vesszük mennyit nem ismerünk belőle - kevés olyan hely van, ahol nem irodalmi magyar nyelvet beszélnek, hanem még igazi tájszólást hallhatunk. Szeged pedig ezen kevés, hely egyike. Biztosan sokan gúnyolódnak az „e”-k helyett ejtett „ö”- hangokon, pedig ez nem vicces, nem szégyellnivaló, hanem kimondottan büszkeség. Nézzük hát mög, Szöged - és még véletlenül sem Szegöd- városát.
Mielőtt azonban belevágnánk a sétába, ejtsünk egy pár szót az alföld csillagáról. Nem, nem a város elhíresült szigorú börtönére, a Csillagra gondoltam, hanem magára a városra gondoltam. Szeged Csongrád megyeszékhelye és egyben püspöki székhely is. A maga 175.000 lakosával Magyarország negyedik legnagyobb városa és Dél- Magyarország legnagyobb iskolavárosa. A címben említettem az Unicum szót, Szeged egyedi de ezen felül is Hungaricum. Rászolgált erre a címre a paprikával a Pick szalámival, a hamisítatlan szegedi halászlével. Mindez szép, és jó de kevés ahhoz, hogy megszeressük a várost, szeretném az Olvasómat elcsábítani egy sétára, hogy a valóságos látogatás alkalmával ne csak az ízek vonzanak minket, hanem a látnivalók is.
Első utunk a Városházához vezet, méghozzá a Széchenyi téren keresztül. A tér maga tulajdonképp egy sétány, melyet hírességek szobrai teszik előkelővé. Rögtön az elején látható a park névadójának Széchenyinek a szobra, híressé vált mondásának feliratával, miszerint „Szeged nem volt, hanem lesz”. Tovább menve a szobrok a Tisza szabályozását szorgalmazó Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos és Deák Ferenc emlékét idézik fel bennünk. A park végén található az Áldáshozó és Romboló Tisza allegorikus szobrai.
Nem véletlen, hogy a folyónak szobrot emeltek. A történelem során több ízben is bebizonyosodott, hogy a város fellett a folyó az úr. Gyakorlatilag minden év tavaszán kiönt a medréből, ám 1879-ben nem csak, hogy kiöntött, hanem elpusztította az egész várost több ezer házból, csupán néhány száz maradt éppen. A város ekkor soha nem látott nemzetközi segítségben részesült, maga Ferenc József is ellátogatott a városba és ígéretet tett, hogy „Szeged lesz és szebb lesz, mint volt”. És amit egyszer megígért, az úgy is lett. A város felépült és a mai napig ebből az időből származó szépségéből él.
A tér vége felé a baloldalon megpillanthatjuk a Városháza monumentális épületét, melynek barokk alapja, 1779-ből származik. Az egyemeletes épület mai arculatát a nagy árvizet követően 1883-ban kapta az eklektikus stílussal együtt. A Városháza és a mellette lévő bérház épületét ekkor kötötték össze egy függő zárt folyosóval, mely a szegediek nyelvében a sóhajok hídjaként vált ismertté. A városháza udvara ma szabadtéri koncerteknek ad otthont a Muzsikáló udvar kamarahangversenyek keretein belül.
Mielőtt elhagynánk a teret gyönyörködjünk egy pillanatig a múlt századot idéző épületekben, különösen a Tisza szálló patinás falaiban valamint a város neves családjának egykori otthonában a Zsótér házban.
Sétánkat a Szeged Váci utcáján, a Kárász utcán folytatjuk. Az utca a Kárász családról kapta a nevét, akinek itt található a háza. A ház két fontos történelmi eseménynek volt a színhelye. 1849. július 12-én e ház erkélyéről mondta el Kossuth Lajos utolsó beszédét. Több, mint fél évszázaddal később 1818. október 31-én Móra Ferenc innen jelentette be az őszrózsás forradalom győzelmét. A hírnévhez Ferenc József is hozzájárult, azzal, hogy itt szállt meg itt jártakor. A ház előtt található a Királyok kútja, melynek oroszlánjai egy-egy emberi erényt testesítenek meg. A Kárász utca a Klauzál térbe torkollik. A tér legkedveltebb épülete a Virág cukrászda, amely mellett egyszerűen nem szabd elmennünk, anélkül, hogy ne kóstoljuk meg kínálatát. Új erőre kapva -az édességtől- aztán vágjunk neki a ránk váró nevezetességeknek. A tér Dugonics utcai kijáratánál az Utcai zene elnevezésű szoborcsoport mókás alakjai mellett menjünk tovább a Dómhoz, vagyis a Fogadalmi templomhoz.
Az 1879-es árvizet követően épült fel a templom, a városatyák fogadalmát követően, amikor is megígérték maguknak és a városnak, hogy Szegedet egy monumentális alkotással adományozzák meg. Ahogy Ferenc József ígérete, úgy a városatyáké is beteljesedett, és a velncei Szt. Márk tér nagyságú - 12.000 nm - helyen felépítették a szegediek büszkeségét. A templom alapja az altemplommal együtt a románkori stílusjegyeket őriz, míg maga a dóm gótikus. Érdemes figyelmet szentelni a bélletes kapuzatra, mely az élet kapuja nevet viseli, hisz az élet minden fontos mozzanatát megörökíti. A templom homlokzatát szentek és az elemi erők allegorikus szobra i díszítik. A falakon belül is egyedi szépség tárul elénk, a mennyezeten például Szűz Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben ábrázolja a freskó. A templom akusztikája és Európa harmadik legnagyobb, 9040 sípos orgonája is egyedivé teszi az itt rendezett koncertélményeket.
A templom előtti tér ad otthont a Nemzeti emlékcsarnoknak a Pantheonnak, melyet Magyarország első vallás és közoktatásügyi minisztere Klebenberg Kunó alapított, és amely a magyar kultúra és tudomány jeles képviselőinek állít emléket. Szent-Györgyi Alberttől Mária Teréziáig mindenki kapott itt szobrot, aki hozzájárult a tudomány fejlődéséhez. A Pantheon mögött az Orvostudományi Intézet működik. A téren sétálgatva híres személyekkel találkozhatunk, úgy mint Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, vagy Petőfi Sándor. Természetesen nem élőben, hanem egy zenélő óra segítségével, ami az egyetem tanácstagjait, köztük a fent felsorolt hírességek alakjait jeleníti meg.
A tér ad otthont minden nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok híres rendezvényének, melyet 1933 óta szinte megszakítás nélkül rendeznek meg.
A tér északi oldalán s Szerb templom található; innen már csak pár percnyire van a Tisza part. Sétáljunk hát le együtt a folyópartra. A Tiszában az a félelmetes, hogy folyása lassú és alattomos, még akkor is, amikor árad. Engem leginkább egy kitörő vulkán lávafolyamára emlékeztet, amely lassan, szinte már békésen hömpölyög, mégis pusztító és félelmetes erejű. A part közelében, a Belvárosi-híd lábánál látható a Móra Ferenc Múzeum klasszicista épülete. Sétánk itt ér véget, bár még rengeteg látnivalót nem kerestünk fel, úgy mint az Új Zsinagógát, a Fekete házat, és más neves középületet sem.
Véleményem szerint azonban mindig kell valamit hagyni, ami az újdonság erejével hathat majd egy következő látogatás alkalmával. Már csak azon oknál fogva is, mert egyszerre túl sokat nem tud befogadni az ember, így most azt tanácsolom, hogy a Belvárosi-híd Bem téri hídfőjénél lévő éttermek egyikében fogyasszunk el egy igazi szegedi-tiszai halból készített halászlevet és kísérjük le egy jó túrós csuszával. Így válik kirándulásunk az új látnivalók megismerése mellett egy igazi gasztronómiai élménnyé. Ezek az emlékek garantáltan mindenkit többször is vissza fognak hozni Szegedre. Egészségünkre.
Mielőtt azonban belevágnánk a sétába, ejtsünk egy pár szót az alföld csillagáról. Nem, nem a város elhíresült szigorú börtönére, a Csillagra gondoltam, hanem magára a városra gondoltam. Szeged Csongrád megyeszékhelye és egyben püspöki székhely is. A maga 175.000 lakosával Magyarország negyedik legnagyobb városa és Dél- Magyarország legnagyobb iskolavárosa. A címben említettem az Unicum szót, Szeged egyedi de ezen felül is Hungaricum. Rászolgált erre a címre a paprikával a Pick szalámival, a hamisítatlan szegedi halászlével. Mindez szép, és jó de kevés ahhoz, hogy megszeressük a várost, szeretném az Olvasómat elcsábítani egy sétára, hogy a valóságos látogatás alkalmával ne csak az ízek vonzanak minket, hanem a látnivalók is.
Első utunk a Városházához vezet, méghozzá a Széchenyi téren keresztül. A tér maga tulajdonképp egy sétány, melyet hírességek szobrai teszik előkelővé. Rögtön az elején látható a park névadójának Széchenyinek a szobra, híressé vált mondásának feliratával, miszerint „Szeged nem volt, hanem lesz”. Tovább menve a szobrok a Tisza szabályozását szorgalmazó Vásárhelyi Pál, Tisza Lajos és Deák Ferenc emlékét idézik fel bennünk. A park végén található az Áldáshozó és Romboló Tisza allegorikus szobrai.
Nem véletlen, hogy a folyónak szobrot emeltek. A történelem során több ízben is bebizonyosodott, hogy a város fellett a folyó az úr. Gyakorlatilag minden év tavaszán kiönt a medréből, ám 1879-ben nem csak, hogy kiöntött, hanem elpusztította az egész várost több ezer házból, csupán néhány száz maradt éppen. A város ekkor soha nem látott nemzetközi segítségben részesült, maga Ferenc József is ellátogatott a városba és ígéretet tett, hogy „Szeged lesz és szebb lesz, mint volt”. És amit egyszer megígért, az úgy is lett. A város felépült és a mai napig ebből az időből származó szépségéből él.A tér vége felé a baloldalon megpillanthatjuk a Városháza monumentális épületét, melynek barokk alapja, 1779-ből származik. Az egyemeletes épület mai arculatát a nagy árvizet követően 1883-ban kapta az eklektikus stílussal együtt. A Városháza és a mellette lévő bérház épületét ekkor kötötték össze egy függő zárt folyosóval, mely a szegediek nyelvében a sóhajok hídjaként vált ismertté. A városháza udvara ma szabadtéri koncerteknek ad otthont a Muzsikáló udvar kamarahangversenyek keretein belül.
Mielőtt elhagynánk a teret gyönyörködjünk egy pillanatig a múlt századot idéző épületekben, különösen a Tisza szálló patinás falaiban valamint a város neves családjának egykori otthonában a Zsótér házban.
Sétánkat a Szeged Váci utcáján, a Kárász utcán folytatjuk. Az utca a Kárász családról kapta a nevét, akinek itt található a háza. A ház két fontos történelmi eseménynek volt a színhelye. 1849. július 12-én e ház erkélyéről mondta el Kossuth Lajos utolsó beszédét. Több, mint fél évszázaddal később 1818. október 31-én Móra Ferenc innen jelentette be az őszrózsás forradalom győzelmét. A hírnévhez Ferenc József is hozzájárult, azzal, hogy itt szállt meg itt jártakor. A ház előtt található a Királyok kútja, melynek oroszlánjai egy-egy emberi erényt testesítenek meg. A Kárász utca a Klauzál térbe torkollik. A tér legkedveltebb épülete a Virág cukrászda, amely mellett egyszerűen nem szabd elmennünk, anélkül, hogy ne kóstoljuk meg kínálatát. Új erőre kapva -az édességtől- aztán vágjunk neki a ránk váró nevezetességeknek. A tér Dugonics utcai kijáratánál az Utcai zene elnevezésű szoborcsoport mókás alakjai mellett menjünk tovább a Dómhoz, vagyis a Fogadalmi templomhoz.
Az 1879-es árvizet követően épült fel a templom, a városatyák fogadalmát követően, amikor is megígérték maguknak és a városnak, hogy Szegedet egy monumentális alkotással adományozzák meg. Ahogy Ferenc József ígérete, úgy a városatyáké is beteljesedett, és a velncei Szt. Márk tér nagyságú - 12.000 nm - helyen felépítették a szegediek büszkeségét. A templom alapja az altemplommal együtt a románkori stílusjegyeket őriz, míg maga a dóm gótikus. Érdemes figyelmet szentelni a bélletes kapuzatra, mely az élet kapuja nevet viseli, hisz az élet minden fontos mozzanatát megörökíti. A templom homlokzatát szentek és az elemi erők allegorikus szobra i díszítik. A falakon belül is egyedi szépség tárul elénk, a mennyezeten például Szűz Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrben ábrázolja a freskó. A templom akusztikája és Európa harmadik legnagyobb, 9040 sípos orgonája is egyedivé teszi az itt rendezett koncertélményeket.A templom előtti tér ad otthont a Nemzeti emlékcsarnoknak a Pantheonnak, melyet Magyarország első vallás és közoktatásügyi minisztere Klebenberg Kunó alapított, és amely a magyar kultúra és tudomány jeles képviselőinek állít emléket. Szent-Györgyi Alberttől Mária Teréziáig mindenki kapott itt szobrot, aki hozzájárult a tudomány fejlődéséhez. A Pantheon mögött az Orvostudományi Intézet működik. A téren sétálgatva híres személyekkel találkozhatunk, úgy mint Mikes Kelemen, Kazinczy Ferenc, vagy Petőfi Sándor. Természetesen nem élőben, hanem egy zenélő óra segítségével, ami az egyetem tanácstagjait, köztük a fent felsorolt hírességek alakjait jeleníti meg.
A tér ad otthont minden nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok híres rendezvényének, melyet 1933 óta szinte megszakítás nélkül rendeznek meg.
A tér északi oldalán s Szerb templom található; innen már csak pár percnyire van a Tisza part. Sétáljunk hát le együtt a folyópartra. A Tiszában az a félelmetes, hogy folyása lassú és alattomos, még akkor is, amikor árad. Engem leginkább egy kitörő vulkán lávafolyamára emlékeztet, amely lassan, szinte már békésen hömpölyög, mégis pusztító és félelmetes erejű. A part közelében, a Belvárosi-híd lábánál látható a Móra Ferenc Múzeum klasszicista épülete. Sétánk itt ér véget, bár még rengeteg látnivalót nem kerestünk fel, úgy mint az Új Zsinagógát, a Fekete házat, és más neves középületet sem.
Véleményem szerint azonban mindig kell valamit hagyni, ami az újdonság erejével hathat majd egy következő látogatás alkalmával. Már csak azon oknál fogva is, mert egyszerre túl sokat nem tud befogadni az ember, így most azt tanácsolom, hogy a Belvárosi-híd Bem téri hídfőjénél lévő éttermek egyikében fogyasszunk el egy igazi szegedi-tiszai halból készített halászlevet és kísérjük le egy jó túrós csuszával. Így válik kirándulásunk az új látnivalók megismerése mellett egy igazi gasztronómiai élménnyé. Ezek az emlékek garantáltan mindenkit többször is vissza fognak hozni Szegedre. Egészségünkre.