Szekszárd és látnivalói

A város műemlékei közül mindenképpen figyelmet érdemelnek az egykori vármegyháza udvarán lévő apátsági templomromok, érdemes felkeresni a Művészetek Házaként működő, felújított zsinagógát, megnézni a Wosinsky Mór Múzeum kiállításait, és persze nem szabad kihagyni a város híres szülötte, Babits Mihály-emlékházát sem.

A Szekszárdhoz tartozó Gemenc kiránduló övezet. A vidék arculata a mocsarak lecsapolásával, a Duna, valamint a Sió és a Sárvíz szabályozása nyomán alakult mai formájára. A Duna gemenci hullámtere 1977-től nemzeti jelentőségű természetvédelmi terület.

Történelmi emlékek

A város régi központjához közel, a Bogyiszlói úton kb. nyolszáz síros avar temető található, hajdani kerámiakészítők feltárt nyughelye. Közelében kelták, római kori katonák és polgárok számos emléke.

A ma Kálváriának nevezett Bartina-dombon magasodott egy római őrtorony, a domb oldalában pedig a XIX. század végén sorban kerültek elő a római és a török kori sírok. A század elején még egy a Napistennek állított oltárkövet is találtak.

A város nevét megörökítő legkorábbi ismert dokumentum Szent István király 1015-ben kelt pécsváradi alapítólevele. I. Béla király (1060-63) bencés apátságot alapított itt, ahol később Szent László és Könyves Kálmán is megfordult. A kolostor a török hódítás során elpusztult. A török uralom végeztével a jelentős német betelepülés segítette a várost a talpraállását.
A legelső okirat, amely Szekszárd mezővárosi rangjáról tudósít, 1485-ből maradt ránk.
Az apátság temploma mellé bencés rendház, köré vár épült az idők folyamán. Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el. 1541-ben szandzsák-székhellyé lett Szekszárd. 1561-ben Horvát Márk Szigetvárról idelovagolt vitézei dúlták föl a mezővárost.
Béri Balogh Ádám kuruc vértanút Szekszárdon fogták el az osztrák csapatok.

Szekszárd 1779 óta Tolna megye székhelye.

LÁTNIVALÓK

Apátsági romok

I. Béla király 1061-ben alapította a szekszárdi bencés apátságot. Az 1967-ben feltárt apátsági falak, illetve a hozzájuk tartozó bizánci stílusú, tizenegy karéjos templom falai a vármegyeháza belő udvarán láthatók.

Az apátság temploma mellé bencés rendház, köré vár épült az idők folyamán. Ezt a törökök akadálytalanul foglalták el, s 1541-ben szandzsákszékhellyé lett Szekszárd, dölyfös bégje, Dur Ali 1561-ben innét nézhette végig, hogy Horvát Márk Szigetvárról idelovagolt vitézei miként dúlják, rabolják, égetik föl a mezővárost, hogy adnak kézzelfogható leckét a kettős adóztatásból.

Babits Mihály Emlékház

A szülőházban berendezett emlékmúzeumban a költő relikviái, családi dokumentumai mellett láthatók Farkas Pál, Rippl-Rónai József, Glatz Oszkár és Beck Ö. Fülöp Babitsot ábrázoló képzőművészeti alkotásai.

Az épület udvarán áll Babits-szobra, Farkas Pál alkotása. Az 1967-ben megnyílt emlékház földszintjén látható Babits édesanyjának szobája, ahol a költő is született 1883. november 26-án. A család fogadószobája Babits Mihály megannyi gyermekkori emlékét mutatja be. Az emeleten a családi hagyományoktól, Babits gyermekkorától az érett költő és irodalomszervező hazai és küföldi kiadású köteteinek bemutatásáig jut a kiállítás. Babits Mihály számos verse itt született, és itt játszódik a Halálfiai című regény több fejezete is.

Kiállítóhely - Gemenci Szabadidőközpont

A gemenci tájegység páratlanul gazdag élővilágát mutatja be a Gemenci Szabadidő Központ kiállítóhelye. A kiállítóhely fontos kirándulócélpont - innen indul a kisvonat is.

Az Élet az ártéren című kiállítás a Duna-Dráva Nemzeti Park Gemenci Tájegysége mintegy 18 ezer hektárnyi védett területének vizes és erdei élőhelyeit, változatos növény- és állatvilágát mutatja be diorámák, preparátumok és fotók segítségével. Megismerhetjük itt a vizek, az ártéri erdők és az éjszaka egyébként ritkán látható élőlényeit.
A galérián berendezett néprajzi kiállítás tárgyai és fényképei azt, a Gemencen évszázadok alatt kialakult ártéri gazdálkodást mutatja be, amely a folyószabályozások nyomán szinte teljesen eltűnt. Láthatók az ártéri gazdálkodás, a halászat és a vízi közlekedés eszközei is.

Mézédes Emlékeink Mézeskalácsos, Gyertyaöntő és Cukorkakészítő Múzeum

A múzeum bemutatja többek között a mézeskalácsos mesterség történetét, a verőfás és spriccelt mézeskalácsok, a cukorkák, a húzott és csurgatott gyertyák eszközeit és gyártástechnológiáját.

A mézeskalács fogalma a mézesbábokon kívül magába foglalja a puszedliket, valamint az egyéb, mézes tésztából készült süteményeket is. A mellé társuló gyertyaöntés hagyománya még abból az időből ered, mikor a mézeskalácsos elhasználta a mézet és annak melléktermékét, a viaszt is.
A tárlat része a Petrits család 1825-ig visszanyúló vállalkozásának története.
A múzeumban nemcsak az édes mesterségek történetét, de a jelenét is megismerhetjük: rendszeresen tartanak mézeskalács-díszítés bemutatót, ekkor a látogatók maguk is kipróbálhatják kézügyességüket. Vásárlásra is biztosítanak lehetőséget.

Urunk Mennybemenetele római katolikus templom

A történelmi főtér közepén áll az 1802-1806 között épült késő barokk, Urunk mennybemenetele templom, Közép-Európa legnagyobb egyhajós római katolikus temploma. Thallher József udvari építész tervezte.

Belső terében Stephan Durlach oltárképe a feltámadást, Joseph Schmidt bécsi akadémikus festő képei pedig Jézus életét jelenítik meg születésétől feltámadásáig. Az 1800 körül készült berendezés - a főoltár, a két mellékoltár, a szószék - copfstílusú. A díszes üvegablakok Wosinsky Mór szekszárdi plébános kezdeményezése nyomán készültek 1905-ben, a felszentelés centenáriumán. Húsz évvel később galambokat füstölő gyerekek végeztek akaratlan átalakítást: a torony leégett, s 1926-ban mai formájára építette át Diczenty László szekszárdi építész.

Wosinsky Mór Múzeum

A múzeum gazdag, különlegességekkel is rendelkező gyűjteményében jelentős terület a régészet, a néprajz, a numizmatika, de szép a képző- és iparművészeti és irodalomtörténeti anyag is.

Legjelentősebb leletei és műtárgyai: a kányai kocsi alakú urna, a regölyi alán fejedelemnői leletek, a mórágy-tűzkődombi neolitikus sírcsoport, a szekszárdbogyiszlói avar falu és temető leletei, Concordia istennő szobra Tamásiból, Ete középkori ásatási anyaga, kályhaleletei, a sárközi bútorok és textíliák.

Állandó kiállításai: A tolnai táj évezredei az őskortól a honfoglalásig; Életmódváltozások Tolna megyében a XVIII-XX. században; Megelevenedett képek - Egy kisváros a századfordulón, és a pincemúzeum régészeti és fegyvergyűjtemény tanulmányi raktára.

Rendszeresen tartanak időszaki kiállításokat, könyvtára nyilvános.
A múzeum 2007-ben, a látogatók szavazatai alapján elnyerte az év Vendégbarát Múzeuma díjat.

Augusz-ház

A XIX. század során látványos karriert befutó Augusz család háza valójában három épületből álló együttes a következő ritmusban: romantikus stílusban átépített késő barokk, klasszicista, késő barokk.

Augusz Antal növekvő társadalmi rangjának megfelelően, az atyja által már megszerzett és klasszicista stílusban bővített korábbi házukat tovább építette. Ifjabb Stann Jakab 1860-70 körül romantikus stílusban - a Trieszt melletti Miramare-kastély hatására - átépítette a három ház összekapcsolásával keletkezett palota északi részét. A gótizáló torony - ami állítólag Liszt Ferenc javaslatára épült - régebben még egy lovagot ábrázoló színes üvegablakkal is büszkélkedhetett, ami állítólag Siklósról került ide. A palotához kis park kapcsolódott. Az Augusz család kihalása után az épület úri kaszinó lett.

A ház legrégibb, déli részében, az akkori Fekete Elefánt Szállóban még II. József is járt. A középső, árkádos rész a későbbi báró, Augusz Antal idején épült, itt volt látogatóban négy alkalommal Liszt Ferenc, itt alkotta többek között a VIII. magyar rapszódiát. Emlékét az épületben működő, róla elnevezett zeneiskola is őrzi.

Idősebb Augusz Antal postabérlőként került Szekszárdra a XVIII-XIX. század fordulóján, majd az uradalom szolgabírája lett. Fiát, ifjabb Augusz Antalt (1807-1878) 1843 és 1848 közt már alispánná választották. Politikai karriert a Habsburg-házhoz való hűsége révén remélt, és ebben nem is kellett csalódnia. Igen művelt, sok nyelven beszélő ember volt, különösen a zenét kedvelte.

Bogár-tanya - Néprajzi és magángyűjtemény

Az 1800-as évek elején épült két népi műemlék épületben látogatható a Sárközt bemutató néprajzi magángyűjtemény. A bemutatás összeköthető sárközi előadással, népdaltanítással, kérésre borkóstolóval.

Látható a tisztaszoba, a nyitott kéményes konyha, a gazdasági felszerelések gyűjteménye, a présház és a pince. A tárgyak többsége több, mint 100 esztendős és jónéhány ritkaság is található közöttük.

Művészetek Háza

Az 1890-es években, romantikus stílusban emelt egykori zsinagóga tervezője Hans Petschnigg grazi műegyetemi tanár volt. Ma a Művészetek Háza - Kerényi József rekonstrukciója nyomán született újjá.

A ház előtti diadalív a helyreállítás során megmentett öntöttvas oszlopokat foglalja modern keretbe. A régi csillár helyére világító térplasztika került, Fülöp Zoltán és Máté János iparművészek alkotása.

Német Színház

A szecessziót, annak is osztrákos változatát képviseli az épület a városban. Az Uglár János által tervezett, 1913-ra felépült Világmozgó filmszínház ma Német Színházként működik.

A megyeszékhely első, 1913-ban megnyílt állandó mozija a korabeli leírás szerint pazar berendezésű volt. A filmszínház a 60-as években leégett, újjáépítése után csak árnyéka volt egykori önmagának. 1985-ben felújították, de 1986-ban ismét leégett. Az újjáépítés során az eredeti homlokzatképet állították helyre, de az épület többi része modern.

Ma a Deutsche Bühne, az ország egyetlen Német Színháza működik az emeletén. A német nyelvű darabokat előadó, operetteket, vásári komédiákat, drámai előadásokat repertoáron tartó színház a Tolna megyei németek és a nyelvet tanulók fontos támasza.

Régi megyeháza

A régi megyeháza klasszicista épülettömbjét 1828-1833 között emelték Pollack Mihály tervei szerint. Udvarában a bencés apátsági templom alapfalai, valamint egy XVIII. századi barokk kőcímer is látható.

A vármegyeháza monumentális, de mégis emberléptékű tömbjére épültekor valóban illettek Garay szavai: mint parasztlánykák között a pünkösdi királyné.

Ha el is készült 1833-ra, mégsem tudták felavatni, mert Tihanyi Tamás adminisztrátort a megye nemesei nem szívelték, ő meg nem is tudta volna vendégül látni a karokat és rendeket az avatáskor. Végre 1836. augusztus 8-án gróf Eszterházy főispán 300 szentgáli nemes kíséretében hivatalosan is felavatta, aminek emlékét a belső udvar három ekkor ültetett tiszafája is őriz. Ma is elidőzhetünk alattuk.

Zajos megyegyűlések és választások tanúja volt a reformkorban a Csapó Dániel alispánsága alatt épült megyeháza. 1839-ben emberhalál is megesett itt, 1844-ben pedig Bezerédj István - elsőként a két magyar nemes közül - e falak között jelentette be: önként adó alá veti magát, mivel ez számára lelki megnyugvást jelent. Szobra - Konrád Sándor alkotása - a külső kert dísze.

Apáti székház

A ma is létező legkorábbi épület a barokk stílusú, régi apáti székház, amit az 1700-as évek közepén kezdett építtetni Trauthsohn József szekszárdi apát.

Babits Mihály szülőháza

A copfstílusú, L alakú ház 1780 körül épült. Babits Mihály nagyapja, Kelemen József 1852-ben vásárolta. Ma Babits-emlékház.

Irodalom Háza - Mészöly Miklós Múzeum

Közel Szekszárd főteréhez, Babits Mihály szülőháza mellett, a Séd patak partján, áll az a szecessziós homlokzatú földszintes polgárház, mely otthont ad az Irodalom Házának. Mészöly Miklós (1921-2001) hagyatékának jelentős részét özvegye, Polcz Alaine ajándékozta 2003-ban az író szülővárosának, Szekszárdnak.

Az állandó kiállításon látható Mészöly Miklósék budapesti lakásának két részlete. A könyvtárszoba, benne az író nagy biedermeier íróasztalával és évtizedekig használt írógépével. A falakon a barátok által ajándékozott festmények, művészeti reprodukciók láthatók. A puritán kis háló-dolgozószobában áll az író csergével borított ágya. Egyszerű íróasztala felett megsárgult fotók, képek idézik fel életének eseményeit.

Kálváriakápolna

A szekszárdi kálváriakápolna és stációi 1778-ban épültek, barokk stílusban. A szobrok egy évszázaddal fiatalabbak, klasszicizáló késő barokk stílusban a XVIII. század végén készültek.

Kilátó

Az Alföld Dunán túl nyúló síkja, a Mezőföld legdélibb nyúlványa és a Szekszárdi-dombság találkozásánál emelkedik Kiss István szobrászművész Kilátó című alkotása, amely mellől valóban remek panoráma nyílik.

Szálláshelyek Szekszárdon:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Szekszárd/

Szekszárd térképe:

http://www.hungaryrooms.com/terkep/Szekszárd/