Szentgotthárd és látnivalói

Szentgotthárddal mára összeépült Rábakethely. Az 1980-as évek elején több falut is Szentgotthárdhoz csatoltak: Rábafüzesen (Raabfidisch) és Jakabházán (Jakobshof) németek laktak, 1946-ban túlnyomó többségüket kitelepítették; a Felsőszölnök felé vezető út mellett találjuk a szlovén/vend lakosságú Rábatótfalut (Slovenska Ves). Szentgotthárdhoz csatolták Máriaújfalut és Farkasfát is. Máriaújfalu eredetileg két község volt: Rábakisfalud és Talapatka. Az 1800-as évek végén az egyesítéskor kapta mai nevét. A város neve pedig ma is több nyelven szerepel a helységnévtáblán, a Szentgotthárd mellett ott áll a Sankt Gotthard és a Monoster is.

Múltidéző

A várost III. Béla király alapította 1183-ban, amikor francia cisztercita szerzeteseket telepített a Lapincs és a Rába összefolyásánál lévő területre. Számukra monostort és templomot építtetett. A település azóta viseli a templom védőszentje, Szent Gotthárd a nevét.

A város életét is befolyásoló jelentős esemény volt az 1664-ben lezajlott szentgotthárdi csata, ahol Montecuccoli császári generális legyőzte Köprüli Ahmed török hadvezér seregét. A csatát a szégyenteljesnek nevezett vasvári béke követte, de a győzelem mindenképpen Magyarország török alóli fölszabadításának kezdetét jelentette. A szentgotthárdi csata emlékművei a szomszédos burgenlandi Nagyfalván (Mogersdorf) találhatók. Az egyik, a Schlossbergen álló hatalmas betonkereszt Szentgotthárdról is jól látható.

Az 1872-ben megnyitott körmend-grazi vasútvonal elősegítette a városka fejlődését. Kaszagyár, selyemgyár, óragyár nyílt, az addig szerény létszámú népesség is növekedni kezdett. Ezt a kezdődő fejlődés szakította meg az első világháború, amelynek befejezésével Szentgotthárd határváros lett. A második világháború után kifejezett visszafejlődés következett. A rendszerváltozást követően a város ismét erőre kapott, közös osztrák-magyar ipari parkot hoztak létre, több világcég telepedett meg itt.

LÁTNIVALÓK

Ciszterci templom

A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ciszterci templom 1740-1769 között épült barokk stílusban, Franz Anton Pilgram tervei alapján. Belsejében a falfestmények a XVIII. századi barokk neves alkotóinak munkái.

A templomnak a szentgotthárdi csatát ábrázoló mennyezeti freskóját Stefan Dorffmeister készítette. A főoltáron elhelyezett képet Matthias Gusner festette. Ő készítette a szentélyboltozat és a templomhajó második boltszakaszának mennyezeti freskóját is, ami János próféta látomását örökíti meg.

A XVIII. századi rokokó berendezések közül nagyon szép az aranyozott szószék, a faragott orgona, valamint a pácolt tölgyből készült, fekete intarziás, faragott padok, amelyek Schrezenmayr Gáspár cisztercita fráter munkájának eredményei.A sekrestyefolyosó falában középkori és reneszánsz sírkövek láthatók.

Az épületegyüttest (a templom és a kolostor) az egykori vár területén emelték. Az eredeti tervek szerint a templomot két oldalról egy-egy kolostorszárny fogta volna közre, de csak a déli szárny készült el.

Pável Ágoston Múzeum

Magyarország egyetlen szlovén nemzetiségi múzeuma a Szentgotthárd környéki szlovének hagyományait, régi eszközöket, szerszámokat, az őrségi és vendvidéki (kétvölgyi) fazekasság emlékeit mutatja be.

Az 1983-ban, Gáspár Károly gyűjteményéből létrehozott múzeum néprajzi kiállításai a XX. század elején épült ún. stájer házban láthatók. Az intézmény névadója Pável Ágoston (1886-1946) néprajzkutató és szlovén nyelvész.

Helytörténeti Gyűjtemény

Rábafüzesen (Raabfihdisch) és Jakabházán (Jakobshof) németek laktak, de 1946-ban túlnyomó többségüket kitelepítették. Rájuk emlékeztet a rábafüzesi régi iskolában berendezett kis helytörténeti gyűjtemény.

III. Béla király-szobor

A település szoborral tisztelgett a ciszterci apátságot, és ezzel a várost megalapító III. Béla király előtt. Az egész alakos bronzszobor alkotója Gömbös László.

Kötényes harangláb

A XIX. században népi stílusban épült haranglábnál a harangot tartó oszloppárt a lengés irányában két oldalról támasztották ki, a támasztógerendákat pedig befedték: ez a kötény a harangozót is védte eső esetén.

Magtártemplom

A XII. századi, román ciszterci templom falainak felhasználásával épült kora barokk stílusban, 1677-ben. Az új templom elkészültével magtárrá alakították, 1988-ban színház lett. Mellette a régi apátság romjai is láthatók.

Mindenszentek római katolikus templom

A középkori templom hajója a XIII. századi román, szentélye a XV. századi gótikus építés emlékét őrzi. A XIX. század végén átalakították, ekkor kapta eklektikus belső festését és berendezését.

Szent Flórián-kápolna

A szlovén/vend lakosságú Rábatótfalu Szent Flórián tiszteletére szentelt kápolnája 1800 körül épült késő barokk stílusban, majd 1880 körül eklektikus stílusban átalakították.

Temetőkápolna

A barokk, XVIII. századi eredetű kápolna neogótikus alakját 1895-1896-ban kapta. Külső falába sírköveket falaztak. A főoltár a régi, 1765-ben készült barokk munka, Schnitzer József műve. A padok XIX. századiak.

Volt ciszterci rendház

Az 1740-1749 között épült ciszterci rendház ma polgármesteri hivatal. Az egykori ebédlő-, könyvtárterem és apátsági díszterem berendezése, valamint Dorffmeister és Gusner barokk falképei megmaradtak.

Szálláshelyek Szentgotthárdon:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Szentgotthárd/

Szentgotthárd térképe:

http://www.hungaryrooms.com/terkep/Szentgotthárd/