Tata és nevezetességei

Az egykori Tóvárost és a régi Tatát, a két mezővárost 1938-ban egyesítették először Tatatóváros, majd Tata néven. Tatát 1954-ben nyilvánították várossá.
A tatabányai bányászat hatására jórész elapadt források napjainkban élednek újjá. Több régi forrás indult meg ismét, és teszi Tatát szó szerint is a "vizek városává". (A vizekre települt malmok - igaz, új funkcióval, de -  ma is hozzátartoznak a város hangulatához.)
Agostyán községet 1985-től csatolták a városhoz. Egykori lakói a XVIII. században érkezett német telepesek voltak, a községbeliek így ma is őrzik nemzetiségi kultúrájukat.

Településtörténet

A város melegvízű forrásai, a kedvező természeti körülmények évezredekre nyújtják vissza a település történetét. Az írott történelem kezdete: a római birodalom pannóniai terjeszkedése. Brigetio (Szőny, ma Komárom településrésze)  lakói a tatai források vizét aquaducton keresztül vezették házaikhoz. Az 1093-tól ismert Szent Péter apátság alapítását is a források indokolták.

A tatai vár Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) és Hunyadi Mátyás (1458-1490) királyok idején élte fénykorát. Mátyás idején a reneszánsz palotát az ország legszebb épületei közé sorolták.

A pénzszűkével küzdő Habsburg-udvar előszeretettel egyenlítette ki tartozásait magyarországi birtokokkal. Így került Tata az udvari hadiszállító báró Krapff család kezére. Tőlük vásárolta meg a tatai uradalmat gróf Esterházy József országbíró 1727-ben. A horvátországi részektől Pozsony vármegyéig terjedő birtokegyüttese igazgatási központja Tatán épült ki. Az Esterházyak 1945-ig maradtak Tata birtokosai.

A XVIII. századi virágzó mezővárosban jött létre 1758-ban - az Osztrák-Magyar Birodalomban elsőként - az a fajanszmanufaktúra, amely a Holicsról jött első mesterek, és a későbbi történetében nagy szerepet játszó Farkasházy-Fischer család révén virágzott fel. Az 1800-as évek végén a cipő- és szőnyeggyártás, fafeldolgozás, valamint a Gőztéglagyár jelentette az ipari fejlődést. Komoly előrelépést jelentett az 1883-ban megindult vasúti forgalom.

LÁTNIVALÓK

Angolpark

Esterházy Ferenc XVIII. századi angolkertje európai viszonylatban is kiemelkedő értékű. A park 1783 után épült, ekkor kezdték telepíteni első fáit a mesterségesen kialakított Öreg-tó és a Cseke-tó köré.

A parkot különlegessé teszi, hogy kiterjedt rendszere valójában az egész várost és tájat behálózza. Napjainkban azonban Népparknak, illetve Angolparknak csak a Cseke-tó körüli részt nevezik.
A  park bejáratánál két kőgriff áll, Schweiger Antal alkotásai 1801-ben készültek. A Hattyúliget utca felőli részen található az egykori pálmaház, amelyet már a századelőn is az idegenforgalom szolgálatába állítottak: a város polgárai és a vasúton érkező fővárosiak szívesen szórakoztak az itt kialakított Kioszkban. Odébb, a sétány jobb oldalán vergiliusi hangulatú, Pokol nevű műbarlang fokozza a romantikát: bent a mesterségesen épített sziklás oldalon zúdul alá a közeli meleg forrás vize.
A park kerekesszékkel is látogatható.

Öregvár

A várkastély XIII. századi, gótikus és reneszánsz, XIV-XV. századi bővítésekkel és átalakításokkal, de nem hagyta érintetlenül a XVIII. századi barokk és a XIX. századi romantika sem. Erődrendszere XVI. századi.

A vár területére egy Fellner Jakab által épített hídon jutunk, miközben pillantást vethetünk a tőlünk balra eső, befalazott eredeti kapuzatra. A kapun túl, a romterület mögött magasodó megmaradt, illetve átépített palotaszárny impozáns látványt nyújt. Jól kivehetők a vár négy saroktornyának és az azokhoz csatlakozó palotaszárnyaknak az alapfalai.

A várat 1397-1409 között építhették egy, a környező vizes-mocsaras területből kiemelkedő sziklamagra. Nem védelmi célra épült, inkább birtokközpontnak, a királyi korszakokban pedig pihenőhelynek, vadászkastélynak használták. Így lehetett előbb Luxemburgi Zsigmond, később Hunyadi Mátyás királyi pompával kiépített palotája. A várat 1959-ben múzeummá alakították.

Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum

Az ország egyik legszebb szabadtéri múzeuma, amely 200 millió évvel ezelőtti geológiai rétegeket, a korabeli tengeri és szárazföldi élet elmeszesedett vagy megkövült maradványait mutatja be.

Az in situ, azaz a helyszínen megtekinthető, geológiai és paleontológiai (földtani és őslénytani) szempontból jelentős bemutatóhelyek sorában kiemelkedő hely illeti meg a tatai Kálvária-domb Geológiai Természetvédelmi Területet.

A bemutatóhely a nagy földtörténeti korszakok közül a triász, jura és kréta rétegeket jeleníti meg. Ez az oktatás számára természetes illusztrációs anyagként szolgálhat, hiszen jól nyomon követhető segítségével e régió mezoikumának, a föld geológiai középkorának alakulása.

A földtani kutatások a terület első, XVIII-XIX. század fordulóján keletkezett, geológiai érdeklődésről is tanúskodó útleírások után, a XX. század közepétől indultak meg itt. Az ősmaradványok (az üledékes kőzetekben található növényi maradványok) kutatásában kiváló eredményeket ért el a paleobotanikus Skoflek István (gyűjteményét a Kuny Domokos Múzeum őrzi).

A geológiai szabadtéri múzeumban a földtani látványosságokat mintegy hatszáz növénycsoportból álló telepített botanikai gyűjtemény egészíti ki. A parkosított terület Cs. Kiss Ernőnek a millecentenárium tiszteletére faragott székelykapujával kellemes pihenést kínál, ahol a séta során, az egykori kőfejtőben, a fehér, vörös és zöldesszürke mészkő-, tűzkő-, homokkő- és márgarétegekben felfedezhetők a kőzetekben található ősmaradványok (kagylók, csigák, stb.). E korszak nagy kiterjedésű tengerének fejlődéstörténetét tükrözik a bemutatóhely üledékes mészkő kőzetei.

A parkból termálkarszt-barlang bejárata nyílik, amelyet felfedezői Megalodus-barlangnak neveztek el a járatok falán nagy számban kipreparálódott triászkori élőlények - a Megalodus-kagylók - nyomán. A park felső részén, fedett pavilonban, a kőkorszaki emberek által eszközkészítésre használt tűzkő bányászatának bizonyítékait, az alsó parkban, kisebb szabadtéri bemutatón, Magyarország hasznosítható ásványi nyersanyagkincseit tanulmányozhatja a látogató.A közelben található a 45 méter magas Fellner Jakab-kilátó.

Arborétum

A 31 hektáros, hangulatos arborétum terveit Kiss Miklós készítette 1953-ban, telepítése 1955-ben kezdődött. Az erdészeti arborétum fő látnivalói: a luc-, páfrány- és selyemfenyők.

A ritka fenyők, ciprusok, cédrusok nemcsak látványt, de "illatélményt" is nyújtanak: a tűlevelűek gyantáinak illóolajai különleges légkört varázsolnak a látogató köré.

Az arborétumban vadászház és halastó is található.

Cifra malom

Az állandósuló török háborúk idején a tatai malmok, a Cifra malom kivételével elpusztultak: ez a ma is látható malom XVI. századi eredetű, 1587-ben már állt, és 1968-ig őröltek benne.

A török idők elmúltával újra felépültek a malmok: 1727-ben már 7 malom 21 kereke őrölt, a Cifra malmot 1753-ban felújították, átépítették barokk stílusúvá, az 1830-as évek térképe pedig már 15 működő malomról tudósít. A Nagy-tó középső zsilipjénél épült Cifra malom ablakkeretei vörös márványból készültek, nagyon szépek földszinti nagytermének födémtartó faszerkezetei. Utolsó bérlője Johannesz Ferenc volt.

Kálvária

A kálvária-kápolna 1350-ben, gótikus stílusban épült. Barokk stílusúvá 1755-ben, Fellner Jakab tervei alapján alakították át. A Kálváriadomb természetvédelmi terület - és remek kilátóhely is.

A középkorban egy falu, Szentiván házai álltak itt, Szent Jánosnak szentelt templomuk a dombtetőre épült. A török időket átvészelő, de már rossz állapotban lévő templomot a XVIII. század közepén lebontották. Szentélyének megmaradt részleteit kihasználva alakította ki Fellner a most is látható kápolnát, amelynek mennyezetén XVIII. századi, barokk falkép látható. A barokk kálvária-szoborcsoport Schweiger Antal alkotása, 1770 körül készült.

Öreg-tó

A tó a világ legfontosabb vízi élőhelyeinek védelmére született nemzetközi, ún. Ramsari-egyezmény hatálya alá tartozik: a félénk vadludak Európában sehol másutt nem éjszakáznak ilyen tömegben egy város közepén.

Az őszi-tavaszi madárvonulási időszakban 10-15 ezer vadlúd gágogásától hangos a környék. A természeti különlegességet a tataiak minden évben színes programokkal egészítik ki.

Esterházy-kastély

A barokk épületegyüttes Fellner Jakab tervei alapján épült a XVIII. században. A kastély fontos történelmi esemény színhelye volt, itt kötötte meg Ferenc császár és Napóleon a schönbrunni békét.

Saroktornyos, emeletes főépületet 1764-1769 között emelték. A földszinti folyosóra néző belső ablakok kőkeretei arra engednek következtetni, hogy ez a folyosó eredetileg nyitott tornác volt, csak később építették be. Az emeleten található a márványfürdőszoba, és az úgynevezett hollandi csempés fürdőszobát valószínűleg 1897-ben alakították ki.

A kastély legimpozánsabb helyisége az emeleti, zöld faburkolatos, aranyozott stukkós díszítésű díszterem, mely a  királyi díszebédlőt formáz. A díszterem szalonként szolgált  Az 1897-es hadgyakorlat alkalmával, amikor a kastélyban tartózkodott Ferenc József császár és magyar király. A kastély másik végében lévő termek II. Vilmos német császárnak adtak pazar szállást.

A kastély másik, a tóra néző, szintén faburkolatos, kályhás és kandallós díszterméből nyílik az északi torony, ahol az 1809-es békekötést aláírták. 1921 októberében az utolsó magyar király, IV. Károly menekült a kastélyba a sikertelenül végződött budaörsi csata után.

A kastély előtti park az Angolpark része volt, és ma is őrzi annak emlékeit. A rekonstrukció alatt álló épület a Műemlékek Állami Gondokságában bemutatóhelyként és reprezentatív kulturális helyszínként működik majd.

Filagória

A malmok és az Ady Endre út hídja közötti szépen gondozott parkban míves filagória csábít pihenésre. A zenepavilonnak is használt építmény az egykori lómosó helyén kialakított virágágyások között áll.

A XX. század közepéig a malomba érkező szekeresek itt csutakolták meg lovaikat, amíg gabonájukból a molnárok lisztet őröltek.

Harany- vagy óratorony

Az ácsolt haranglábat a kapucinus templom harangjának emelték 1763-ban. Éder József ácsmester munkája jellegzetes építmény, ma is eredeti helyén áll, és a város egyik szimbóluma.

Kapucinus templom

A barokk kapucinus templom az 1740-es években épült. Oltárát Joseph Beckert bécsi szobrász, a tabernákulumot a Donnert-tanítvány Gode Lajos tervezte. Szószéke a XIX. században készült.

Az épületnek nincs harangtornya, csak egy huszártorony tartozik hozzá. A különálló híres harangláb óratoronyként is szolgál.

Az egykori kapucinus rendház ma plébániaház. Az 1743-1744 között épült barokk ház kőkeretes kapuja feletti részt XVIII. századi barokk freskó díszíti.

Pötörke-malom

A XVIII. században épült, barokk stílusú Pötörke-malom az egykori tulajdonos családnevét őrzi. A Fellner Jakab által tervezett malom még a két háború között is dolgozott. Ma alkotóház és iroda.

Szálláshelyek Tatán:

 http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Tata/

Tata térképe:

 http://www.hungaryrooms.com/terkep/Tata/