Tiszaújváros története és látnivaló

Ez a terület tipikus folyómenti síkvidék, nyílt ártér. A Tisza ezen a szakaszán már csak finom homokot szállít. A partok löszös iszapja a víz színét sárgára festi. Ezért "szőke" a Tisza, és innen kaphatta nevét a település határában lévő "Aranypart" vagy "Sárgapart" is.
A Tisza közelsége kedvező feltételek kínált a vegyipar, a villamosenergia- és kőolajipar telepítésére. A nagyipari létesítmények ma is meghatározzák a város arculatát, lakóinak életét.
A város nemzetközi hírű sporteseményeiről nevezetes. Híressé tette Termál- és Strandfürdő is, amelynek gyógyvize főként ízületi, nőgyógyászati és urológiai gyulladások kezelésére alkalmas, az egészségesek számára regeneráló hatású.

Településtörténet

Tiszaszederkény, a Tiszaújvárost megelőző ősi település már az Árpád-korban fennállt. Középkori jelentőségét a tiszai átkelési lehetőségnek köszönhette. A falut a tatárok elpusztították, de hamar újjáépült, és a XIV. százaban mint Ernye bán és az Ákos nemzetség birtoka szerepel.

A XV. században az ónodi uradalomhoz tartozott. A Perényi, Rákóczi, Báthory, Erdődy és Fáy családok voltak a birtokosai. A török időkben pusztává válik, csak a Lorántffy Zsuzsanna által betelepített hajdúcsládok révén éled újjá, és szerez kiváltságokat is.

A Sajó és a Tisza találkozásánál kedvező feltételek adódtak a vegyipar, a villamosenergia- és kőolajipar telepítésére. A nagyipari létesítmények ma is meghatározzák a város arculatát, lakóinak életét, szakember-összetételét.

A II. világháború után 1952-ben kezdték építeni a település határában a tiszapalkonyai hőerőművet, ami 1959-re készült el. Az erőmű környékén kezdtek kialakulni a későbbi "szocialista" város csírái.

1955-ben kezdett el kiépülni a Tiszai Vegyi Kombinát, melyben először festéket, majd műtrágyát és műanyag alapanyagot gyártottak.
1978-ra megépült a Tisza II. hőerőmű. 1973-ban az oljafinomító építésével alakult ki a ma is jellemző ipari vertikum, ami meghatározó a város gazdasági és társadalmi életében egyaránt.

A település 1966-ban kapott városi rangot, akkor még Tiszaszederkény néven. 1970-ben, Lenin születésének 100. évfordulóján felvette a Leninváros nevet, majd a rendszerváltáskor Tiszaújvárosra keresztelték.

Történelme során az ősi falu, Tiszaszederkény sokat szenvedett a gyakori áradásoktól. Ma ez már a múlté. Tiszaújvárost jól kiépített gátrendszer védi a Tisza és a Sajó áradásaitól. A Tisza mindkét partján gazdag erdőségek, jó legelők voltak. A ligetes erdők fái között valaha nem volt ritka a kocsányos tölgy sem. Az erdőirtás következtében ezek az őstölgyek mára már nagymértékben kipusztultak.

LÁTNIVALÓK

Görög katolikus templom (Urunk színeváltozása)

A szakemberek szerint ez az ország egyik legszebb bizánci stílusú temploma. A Nagy József tervei alapján épült templomot 1996-ban adták át.

A rendszerváltás előtt nem volt templom Tiszaújvárosban, utána viszont a történelmi egyházak közösségei sorra megépítették templomaikat.

Ártér Galéria

Rendezvényekre vonatkozó információk: kiállítások; képgaléria; egyedi iparművészeti bőrplasztika élő testformából.

Életfa-szobor

Tiszaújváros központjában, a Városház téren állították fel 1996-ban Farkas Ádám Életfa című szobrát.

Helytörténeti Gyűjtemény

A városban az 1970-es években kezdődött a település történetére vonatkozó emlékek gyűjtése. A szűkebb táj múltjának és népi kultúrájának dokumentumai láthatók a múzeumban.

Amikor elkezdődött a helytörténeti anyag gyűjtése, még az volt az elképzelés, hogy az ún. "szocialista város" történetét dokumentálják. Az 1980-as években ez az elképzelés módosult, majd a rendszerváltás után teljesen megváltozott. Ma már a település, illetve a szűkebb táj történeti múltjának és népi kultúrájának emlékanyagát gyűjti és tárja a nyilvánosság elé a Helytörténeti Gyűjtemény. Állandó kiállítása "Egy modern város született: életmódváltás a dél-borsodi térségben" címmel 1998-ban nyílt. A kiállítás a hagyományos paraszti világot, valamint a város építését mutatja be.

Lorántffy Zsuzsanna szobra

Tiszaújváros Tiszaszederkény városrészében 2000-ben avatták fel Józsa Lajos szobrászművész Lorántffy Zsuzsannát ábrázoló szobrát.

Lorántffy Zsuzsanna az 1600-as évek művelt nagyasszonya volt.

Petőfi Sándor szobra

A Március 15. parkban 1998-ban állították fel a forradalmár költő, Petőfi Sándor szobrát, Seres János és Szórádi Zsigmond alkotását.

Református templom

A Hoór Kálmán tervei alapján épült református templomot 1994-ben adták át a híveknek, akik korábban Tiszaszederkénybe jártak istentiszteletekre.

Római katolikus templom (Magyarok Nagyasszonya)

A templom alapkövét 1991-ben helyezték el az új városrészben. A terveket Rátkai Attila és Rátkainé Kiss Róza készítette. Az ablakképek Bráda Tibor festőművész alkotásai.

A város első templomát 1993-ban szentelték fel a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére. Tiszaújvárosban (a korábbi Leninvárosban) a rendszerváltásig nem volt templom. A katolikus hívek a szomszédos településekre jártak szentmisére.

Szent István-szobor

Szent István király szobra, Józsa Lajos alkotása 2001-ben a millennium tiszteletére készült.

Szálláshelyek Tiszaújvárosban:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Tiszaújváros/

Tiszaújváros térképe:

http://www.hungaryrooms.com/terkep/Tiszaújváros/