Tokaj, a történelmi borvidék „fővárosa”

A Tisza és a Bodrog összefolyásánál lévő városban, Tokajban tett séta az itt található borospincékkel kezdődhet. Majd egy építészeti műemlékekben gazdag belvárosban folytatódhat.

A Tisza szabad strandja, a hajókikötők a vízi sportok kevelőit várják, a város fölé magasodó Kopasz-hegy védett természeti értékei pedig a kirándulóknak kínálnak látványosságokat.

A város tavasztól őszig számos kulturális és szabadidős rendezvényt kínál: borfesztivált (május-június fordulóján), ősszel szüreti hetet (szeptember végén-október elején). Júliusban a Tisza túlpartján található kempingben megrendezett Hegyalja Fesztivál a fiatalok egyik legrangosabb könnyűzenei rendezvénye. De Tokaj az otthona az Írótábornak is.

A város neve régi okmányokban Tokota, Tochol, Tokoyd és Tucota formában olvasható. A város neve a feltételezések szerint a szláv "sztokaj" (folyó összefolyás) szóra utal a név. Emellett szól, hogy a város a Tisza és a Bodrog összefolyásánál fekszik. Anonymus szerint Árpád ajándékként adta a földet vezérének, Tarcalnak.

Az első hiteles adat 1074-ből származik, amikor Géza herceg a Salamonnal vívott csata után a tokaji várba menekült, és itt kelt át a Tiszán.

Szinte valamennyi magyar király járt a városban Zsigmondtól Mátyás királyig. Megfordult benne a török, Bocskai hajdúi, Bethlen csapatai, Rákóczi kurucai, Basta és Caprara német és egyéb nemzetiségű zsoldosai. A szatmári béke után mint elkobzott Rákóczi-birtok a kincstárra szállt, és azé is maradt 1860-ig, amikor a község megváltotta magát.

Tokaj a XIX. század végétől a hegyaljai borászat egyik központja. A település kisvárosi hangulatát megőrizve emellett vonzó idegenforgalmi célpont. Nem csak természeti környezete lenyűgöző, de építészetében is tükrözi az évszázados virágzó gazdagságot, az igényességet.

LÁTNIVALÓK

Tokaji Múzum

Különleges térben látható az átfogó borászattörténeti, illetve a helytörténeti gyűjtemény, de ezek mellett jelentős az egyháztörténeti és művészeti anyag is.

 A Tisza halászatát és élővilágát bemutató tárlat érdekes látványossága a halfaunát bemutató akvárium. Az egyházművészeti gyűjtemény számos vonatkozásban tükrözi a nagy múltú mezőváros históriáját is. Ez a múzeum talán legértékesebb és leglátványosabb anyaga, ami az észak-magyarországi provinciális barokk egyházművészet és a hazai metabizánci emlékanyag művészi tárgyi emlékeiből áll. Értékes az ikongyűjtemény is.
A Tokaj-Hegyalja szőleje és bora című állandó bemutatja Tokaj-Hegyalját. A monumentális padlástérben a bor tárolásának, szállításának és kezelésének módozatait tekintheti meg a látogató, de utalás történik a legfontosabb szőlőfajtákra és a szőlő művelésére is.
A pincében a bor tárolásának, kínálásának eszközei láthatók, és Tokaj-Hegyalja borászai is bemutatkoznak: legjobb minőségű boraikat palackozva tekinthetik meg a látogatók.

Bacchus-kút

A város főterén áll a Bacchus-kút, ami Szanyi Péter 1990-ben felállított munkája. Az ivókút kútoszlopán egy kőhordón ül az önfeledt bronzalak, hirdetve a szőlő levének jótékony hatását.

Karácsony-Szaszaráth-ház

Az egyemeletes copf házat 1790 táján építette a módos görög kereskedő Karácsony család. A gazdagon díszített ház belső tereinek némelyikét értékes falfestmények díszítik, köztük egy páratlan panorámakép.

A panorámakép a nézőben azt a hatást kelti, mintha a kétszáz évvel ezelőtti Tisza partján állna, és onnan gyönyörködne a környező táj hegyes, bokros, fás, még romantikus várromot is felmutató látványosságában. A falfestmények a legutóbbi időkig rejtve voltak, a mész- és festékrétegek azonban szerencsésen megőrizték a képeket, amelyek - több mint kétévi restaurátori munka eredményeként - újra láthatók. Az emeleti nagyterem enteriőrje az egykori görög kompánia tanácskozó termét kelti életre, és szervesen kapcsolódik az emeleten kezdődő történeti-néprajzi állandó kiállításhoz - a ház ma ugyanis a Tokaji Múzeumnak ad otthont.

Az épület a XIX. században került a Szaszaráthok tulajdonába, akik szintén a legjelentősebb tokaji kereskedőfamíliák közé tartoztak. A homlokzati középrizalitban elhelyezkedő emeleti nagyterem a kor jellegzetes copf ornamentikáját viseli, amibe sajátos keleti ízek is keverednek. A mellvéd fölött egzotikus, kaftános, turbános figurák vonulnak; mintha a ház régi gazdái elevenednének meg.

A XVIII. században a Balkánról származó vegyes etnikumú kereskedők, összefoglaló néven a görögök, monopolizálták Tokaj-Hegyalja borkereskedelmét. Kompániákba szerveződve különleges jogokat élvező kereskedőtársulatokat hoztak létre, szorgalmas munkájukkal, sokszor ravasz üzleti fogásaikkal rendkívüli haszonra tettek szert. Ez a gazdagság tükröződik a Karácsony-Szaszaráth-házon is.

Pincesor

A Szerelmi pincesort a magyar honfoglalás millecentenáriumának tiszteletére hozták létre, a vasúttal párhuzamosan futó hegylábon. A borházak mögött nemespenésszel borított pincejáratok őrzik a híres tokajit.

Rákóczi-Dessewffy-kastély

A Rákóczi-Dessewffy-kastély az 1700-as években épült, barokk stílusban.

Előbb a Rákóczi családé, majd kincstári sótárnoki épület lett, s azt követően a Dessewffy család tulajdona. Ma borászati központ. A kastély magántulajdonban van, ezért nem látogatható.

Római katolikus temlom (Jézus szíve)

A főtér egyik meghatározó épülete a Jézus szíve-templom. Az 1913-ban, neoromán stílusban emelt épület lépcsői a fiatalok kedvelt találkozó- és pihenőhelye. 

Szálláshelyek Tokaj településen: http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Tokaj

Tokaj térképe: http://www.hungaryrooms.com/terkep/Tokaj/