Visegrád, a Dunakanyar ékköve

Visegrád jelentősége először a rómaiak uralma idején növekedett meg: az Esztergomba vezető hadiút mentén őrtornyok egész láncolatát hozták létre. Ma is látható nevezetsségei közé tartozik a IV. Béla által a Visegrád fölé meredeken emelkedő, 328 méter magas hegyre építtetett fellegvár, az Alsóvár a Várhegy alatti dombon, a Duna-parton a Vízibástya. Károly Róbert 1320 körül királyi palota építésébe kezdett, amely néhány év múlva már az udvartartás székhelyévé vált. A XIV. század végén a királyi palotát már a magyarországi gótikus világi építészet kiemelkedő alkotásaként tartották számon.

LÁTNIVALÓK

A kettős várrendszert 1250-1260 körül építtette IV. Béla és felesége, Lascaris Mária Bizáncból magával hozott ékszereinek árából. A vár a hegycsúcsot övező erődítésfalakból, két toronyból és egy lakópalotából állt.

A várat az évszázadok alatt az Anjou-királyoktól Hunyadi Mátyásig számos magyar uralkodó bővítette, korszerűsítette.

Az 1251-re elkészült várban az öregtorony a támadásnak legjobban kitett északkeleti oldalra épült. Az ötszög alaprajzú, kelet felé ék alakú, tömör épületnek fontos szerepe volt a vár védelmében.

A kutatások szerint a torony második emeletén lehetett az Árpád-házi Szent Erzsébetnek szentelt várkápolna. A fellegvár a Nyulak-szigeti domonkos apácáknak, köztük Margit királyleánynak készült menedékvárként, ezért a tornyokon kívül egy lakópalotát is építettek, ennek a falmaradványait is feltárták a régészek.

Királyi Palota 

Az egykori palota feltárt részei gótikus és reneszánsz stílusjegyeket mutatnak. Egy ideig itt volt a magyar uralkodók hivatalos székhelye, majd nyári rezindenciája.

A XIV-XV. században épült palota maradványai mintegy 500 méter hosszúságú és 150 méter szélességet meghaladó területet foglalnak el a hegy lábánál. A lépcsőzetesen épített palotaegyüttes három nagy egységből áll: az északi Mátyás-palotából, a Kápolnából és a déli Beatrix-palotából.

Az épületkomplexumot mintegy 350 terem és szoba alkotta. Ezt Antonio Bonfini - Mátyás király környezetéhez tartozó humanista - könyvéből tudjuk. Ő írt a palota függőkertjéről, az oszlopcsarnokokról, a márvány szökőkutakról. Ezek közül kettő ma is a belső udvarokat díszíti. A negyedik szint udvarán áll a vörösmárvány baldachinos, oroszlános kút. A másik,  hazai reneszánsz szobrászat legszebbjének tartott vörösmárvány szökőkút a felső díszudvarban van.

Az ásatási területhez közvetlenül kapcsolódik a múzeum épülete és a kőtár.

Nyaranként múltidéző játékok helyszíne a palota.

Mátyás király Múzeum

A múzeum kiállításai a királyi palota és a Salamon-torony helyreállított épületében láthatók. Többek között a királyi palota szobrászati emlékeit és Visegrád történetét mutatják be.

A kora gótikus stílusú Salamon-toronyban látható kiállítások Visegrád történetét mutatják be az őskortól a török kiűzéséig, valamint a királyi palota gótikus és reneszánsz kútjait és szobrászati emlékeit. A királyi palota helyreállított termeiben a palota régészeti leletei, kőfaragványai és rekonstruált középkori enteriőrjei tekinthetőek meg. Kiemelkedő jelentőségű műtárgya a Mátyás-kori Herkules-kút, amely a reneszánsz szobrászat első jelentős, Itálián kívül készült emléke. A fellegvárban látható a magyar korona másolata.

A múzeumnak jelentős, nyilvánosan is használható könyvtára van.

Salamon-torony

Az alsóvár - Salamon-toronynak nevezett - lakótoronya a XIII. században épült. A korszak magyarországi építészetében szinte egyedülálló épület. Többször megrongálódott, majd felújították - jelenleg múzeum.

Az alsóvár a kaputoronnyal és őrtornyokkal megerősített erődítésfalakból és egy nagy lakótoronyból állt. Egyszerre volt uralkodói szálláshely, ispáni lakóhely és katonai feladatokat ellátó erődített épület. A fellegvárral völgyzárófal kötötte össze, mely egészen a Duna-parti őrtoronyig húzódott.

A Salamon-torony főbejárata az első emeletről nyílt, az emeleti termeket oszlopos kandallók fűtötték, és gazdagon tagozott ikerablakok világították meg. A hatodik szinten helyezkedett el a gyilokjárós, pártázatos falakkal övezett tetőterasz, ahonnan a külső erkélyfolyosóra lehetett kilépni.

A Salamon-torony ma múzeumként, kiállítóhelyként működik.

Visegrádi Kiránduló Központ

Erdei művelődés háza, vadaskert és játszótér található a Pilisi Parkerdő Rt. által kezelt Visegrádi Kiránduló Központban.

Az erdei művelődés házában természetvédelmi programokon vehetnek részt a gyerekek, de bejelentkezhetnek egy-egy hetes táborozásra is a hegyen működő természetvédelmi táborba.

Apátkúti-völgy

A völgy alsó szakaszán az Ördögmalom-vízesést érdemes megtekinteni, de ehhez kerekesszékkel csak az aszfaltút felől lehet eljutni. Gépkocsival az út mentén megállva onnan is csak segítséggel lehet a vízesésre jó rálátást nyújtó padokhoz, asztalokhoz bejutni, mert az oda vezető néhány méteres ösvény meredek és göröngyös.

A Magda-forráshoz kb. 15 lépcsőfok vezet le az aszfaltúttól.

A legalkalmasabb parkoló a Telegáthy-rét mentén található. A réten padok, asztalok, tűzrakóhelyek és fából faragott játékok várják a látogatókat. A füves rét enyhén lejt. A Millecentenáriumi emlékmű mellett elhaladva lehet eljutni az Apátkúti vadászházig. Ez a szakasz azonban autóval már csak a Pilisi Parkerdő engedélyével járható. Éppen a kis forgalom miatt kellemes erdei "túra" kínálkozik az innen 1,5 kilométerre lévő Kaán-forrásig, bár a nem túl meredek, viszont hosszú út fárasztó lehet. Finom vize miatt nem csak a visegrádiak, hanem messzeföldről érkező turisták is szívesen megteszik ezt a hangulatos utat! Az autóútról egy meredeken induló göröngyös út vezet a forráshoz, melyen jó időben segítséggel, kerekesszékkel is be lehet menni. Másik megközelítés az úton egy sorompó után hosszú lépcsősoron keresztül kínálkozik.

Gizellamajori római erőd

A gizellamajori volt lovardában feltárt négyzet alaprajzú, négy legyező alakú saroktornyos, 38x38 m-es római erőd a 330-as években épült.

Az udvart körülvevő épületszárnyak a 165 cm széles főfalak védelmében épültek. A 100-200 főnyi katonaság mindennapi tárgyai: szerszámok, kerámia- és üvegedények töredékei, konyhai hulladékok, érmek kerültek elő a feltárás során. A gizellamajori erőd a dunakanyari limes egyik legfontosabb pontján ellenőrizte a határt. A Gizellamajorban feltárták az egykori római fürdő maradványait is. 

IV. Béla szobra

A Vízibástya feljárójánál található IV. Béla király szobra; vaskorlátain az Anjou-család, Zsigmond és a Hunyadi-család címerei láthatók.

A mindent elpusztító tatárjárás után IV. Béla és felesége, Mária királyné a Visegrád fölé meredeken emelkedő 328 m magas hegyre építtette a biztonsággal védhető fellegvárat, ennek állít emléket a szobor. A címerek a vár későbbi gazdáira utalnak.

Sibrik-dombi erőd

A Sibrik-dombon lévő háromszög alaprajzú, 114x130 m-es római katonai tábor a dunakanyari limes egyik legfontosabb erődítménye.

Az I. Constantinus császár uralkodás alatt épült erődítmény falait három legyező alakú saroktorony és eredetileg tizenegy patkó alakú torony védte. A környező limes-szakaszt és a Dunát ellenőrző tábort Pone Navatának nevezték, a rómaiak 380 után elvonultak, és az erődöt a germán quadok kisebb csoportjai szállták meg.

Vízibástya

A hajóállomástól néhány lépésnyire a XIII. századi régi Vízibástya maradványai láthatók, amelyet valamikor nagyméretű falak kapcsoltak az Alsóvárhoz.

A kapu, amelyen keresztül haladva a vendég Visegrád területére lép, később, 1938-ban épült.

Szálláshelyek Visegrádon: http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Visegrád/

Visegrád térképe: http://www.hungaryrooms.com/terkep/Visegrád/