Zalaegerszeg látnivalói

Zala megye múltját, nevezetességeit mutatja be a Göcseji Múzeum, amelynek értékes része a megye egykori szülötte, Kisfaludi Stobl Zsigmond szobrászművész alkotásaiból rendezett gyűjtemény. Mivel Zala megye volt a magyar olajkutatás és -bányászat bölcsője, itt nyílt meg a Magyar Olajipari Múzeum gyűjteményegyüttese is, amely a hazai szénhidrogén-bányászat és -feldolgozás emlékeit vonultatja fel. A város nevezetes műemléke a barokk stílusú plébániatemplom, melynek falképei Johann Cimbal bécsi mester alkotásai.

Látnivalók

Göcseji Falumúzeum

A tájegység népi építészetének értékeit reprezentáló épületeket a Zala folyó holtága és egy régi vízimalom köré telepítették.

A falumúzeumba a régi kisnemesi kúriákat - mely a Dunántúlra, de főként Zalára oly jellemző volt a XIX. század elején - idéző, fogadóépületen keresztül lehet bejutni. Ezt 1996-ban építették. A huszonkét településről idehozott 40 épület sajátos falut alkot; az egykori Göcsejt idézi a hagyományos paraszti gazdálkodással, állattartással, s a göcseji ember használati tárgyaival. Mindez a XIX-XX. század fordulójának környezetében, hangulatában.

A múzeumhoz csatlakozik a Finnugor Néprajzi Park, ahol a finnugor népek építészetét, életmódját mutatják be, elsőként a hanti és manysi szálláshelyeket.

Ez volt az első magyar regionális szabadtéri múzeum, 1968-ban nyitotta meg kapuit.

Magyar Olajipari Múzeum

Az 1969-ben létrehozott Magyar Olajipari Múzeum gyűjteményegyüttese a hazai szénhidrogén-bányászat és -feldolgozás emlékeit mutatja be: Zala a magyar olajkutatás és -bányászat bölcsője.

Az intézmény gyűjteményében közel 3500 műszaki, 1000 történeti, 1000 képző- és iparművészeti tárgyat, 250 folyóméternyi ipar- és technikatörténeti dokumentumot őriznek. Adattár, könyvtár és fotótár teszi teljessé a múzeum anyagát.
1993-től a múzeumhoz tartozik a Zsigmondy Vilmos Gyűjtemény Visegrád-Lepencén és 1995-től az Olajszállítás történeti gyűjtemény Vecsésen. 

Azáleás-völgy

Az egzótákat eleinte kísérleti jelleggel telepítették be a sajátos mikroklímájú völgybe. A hegyvidéki hangulatot árasztó környezetben a gyűjtemény később arborétum jellegűvé vált.

Az örökzöld-gyűjteményben megtalálható a kolorádói jegenyefenyősor, csoportba ültetett mamutfenyő, szerbluc, szitkaluc, európai és japán vörösfenyő, simafenyő, kaukázusi jegenyefenyő, zöld és kékduglasz, valamint tuják.

Göcseji Múzeum

A jelentős néprajzi és régészeti anyaggal rendelkező múzeumban látható a Kisfaludi Strobl -gyűjtemény. Másik, történeti kiállításának címe: Központok Zala megyében.

Kisfaludi Strobl Zsigmond a XX. századi magyar szobrászat jeles alakja. Szobrai Európán kívül is megtalálhatók. A két világháború között az angol arisztokraták, sőt a királyi udvar is a megrendelői közé tartozott. 1931 és 1937 között több alkalommal dolgozott Angliában, portrét készített többek között Erzsébet hercegnőről (aki ma II. Erzsébet néven Nagy-Britannia uralkodója) és G. B. Shaw-ról, aki azt írta a portréjáról küldött fotóra: Jobb, mint az eredeti.
Kisfaludi Strobl a Zala megyei Alsórajkon született - innen a kötődése a térséghez. 1970-ben Zalaegerszeg díszpolgára lett. 1975. augusztus 14-én hunyt el Budapesten. Végakarata szerint művészi hagyatéka Zalaegerszegre került, melyből a Göcseji Múzeum állandó kiállítást nyitott.

Zsinagóga

Az 1904-ben épült, keleti díszítőelemeket is magában foglaló, eklektikus épület ma a város Hangverseny- és Kiállítóterme. Színes ablaküvegein beáramló fény sajátos hangulatot kölcsönöz tágas belső terének.

Római katolikus templom (Mária Magdolna)

Az 1750-60 között épült barokk plébániatemplom 44 méter magas tornyai már több mint két évszázada jelzik a város központjának irányát, és nyolc órája mutatja az időt. A belső falképei Johann Cimbal alkotásai.

A Johann Cimbal bécsi akadémiai mester által még az építés idején festett mennyezetfreskók közül kiemelkedik a Magdolnát megjelenítő részlet. A főoltár képének Mária Magdolna-ábrázolásán a kőszikla-háttérből kiemelkedő alak a világi hiúságról való lemondást, a vezeklést és a mulandóságról való elmélkedést szimbolizálja.

A templomban kilenc mellékoltárt állítottak, amelyeken magyar királyok képei láthatók. Külön ki kell emelni az északi fal középső mellékoltárát, amin a város legrégibb műemléke, a Pieta-szobor látható. A jelenleg színesre festett XVII. századi szobor az egykori vásártéren - a mai kórház előtt - volt felállítva, akkor fehér színe miatt Fehérképnek nevezték. A sekrestye és a Szent Sír kápolna felett nagy oratórium (imaterem) van. A templom alatti kriptába 1778-ig temetkeztek. A templom teljes berendezése XVIII. századi barokk munka.

Évszázadok óta itt volt a város központja; itt lehetett az a közeli - a Zala folyó mocsarából kiálló - sziget vagy félsziget, ahol az első település létrejött. A templomot a mezőváros akkori földesura, Padányi Bíró Márton veszprémi püspök építtette. Az építőmester valószínűleg Tierhardt József volt. A homlokzaton az építtetést kezdő Bíró Márton és a befejező Koller Ignác veszprémi püspökök címerei láthatók, alattuk két szent kőszobra.

1826-ban Zalaegerszeg nagy része leégett. A tűz nem kímélte a templom tetőszerkezetét, a toronysisakokat sem, 34 mázsás harangjai is összeolvadtak a lángokban. A következő évben a város polgárai és új földesura, a szombathelyi püspök újjáépítette a templomot.

TV-torony

Az antennarendszerével 100, enélkül 73 méter magas torony 1975-ben épült. A 60 méter magasan lévő presszóba lift szállítja fel az érdeklődőket, a körpresszó alatt kilátóterasz van.

A bazitai-tető legmagasabb dombján álló adótoronyból szép időben a Balatonig, továbbá az Alpok vonulatáig is el lehet látni. Felülről szép a város is, de talán még szebb a Göcsej "göcsörtös", dimbes-dombos vidéke.

Már az 1930-as években is állt itt egy fából ácsolt kilátó, mellette szánkópálya működött. A II. világháborúban ezek tönkrementek.

Szálláshelyek Zalaegerszegen:

http://www.hungaryrooms.com/szallasok/Zalaegerszeg/

Zalaegerszeg térképe:

http://www.hungaryrooms.com/terkep/Zalaegerszeg/